Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pexels

Új trend a lakásoknál

A lakások árának emelkedése miatt egyre többen választanak a korábbitól eltérő elrendezésű lakásokat. Ha azonban a folyamat túlságosan előrehalad, egészségtelen irányba tolódhat el az új lakások kínálata.

Az elmúlt 10 évben az új építésű társasházakban csökkent a lakások átlagos mérete, de növekedett a szobák száma. Két azonos nagyságú otthon esetében mind többen választják azt, amelyikben több szoba van. A több szobára vonatkozó igényt a kibővített CSOK is támogatja, ám ha így megy tovább, egészségtelen irányba tolódik el az új építésű lakások piaca - írta a Portfolio.

A KSH szerint a legutóbbi, 15 évvel ezelőtti nagy lakásépítési hullám idején, vagyis 2003-2004 körül a 40 négyzetméternél kisebb lakások aránya már 7 százalékra nőtt az öt évvel azelőtti 3 százalékról. Azóta ez az arány bizonyosan tovább emelkedett (bár KSH-s mutató nincs erre), különösen azért, mert a kis alapterületű lakások a legjobban bérbe adhatók, s ezeket keresik leginkább a befektetők. Márpedig Budapesten a vásárlók 30-40 százaléka ilyen volt az elmúlt 3-4 évben.

Plusz egy szoba

A portál a XIII. kerület példáján keresztül azt nézte meg, hogy a régebben épült házak lakásaiban egységnyi alapterületre mennyi szoba jutott a ma épülő lakásokhoz képest. A felmérésben a most a kínálatban szereplő századfordulón épült bérlakásokat, a 70-es években épült panellakásokat és a most a piacon lévő új építésű lakásokat néztük meg.

A vizsgált alapterület minden esetben 60-70 négyzetméter között volt. Ez alapján megállapítható, hogy a múlt század elején épült, nagy belmagasságú 60-70 négyzetméteres lakások több mint felében mindössze két szoba van. Ezzel szemben az azonos alapterületű panellakások legnagyobb része 3 helyiségből áll, míg a most épülő új lakások esetében 60-70 négyzetméteres alapterülethez szinte mindenhol legalább 3 különálló helyiség tartozik.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 15:25
×
×
×
×