Banai Ádám, Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy országos szinten továbbra is dinamikus a lakásárak növekedése hazánkban, ugyanakkor erős heterogenitás figyelhető meg a piacon – írja a Portfolio. Budapest elválik az ország többi részétől a drágulást illetően. A szakember szerint

egyelőre nem látszik a lakásárak növekedésének vége Magyarországon.

A szakember arra is kitért, hogy Budapesten valóban magasak az árak, bár egy átlagos háztartás, átlagos hitellel egy átlagos lakást még meg tud venni, ezzel kapcsolatban azonban elértük a határt. Egyre több olyan vásárlás valósul meg, ami mögött hitel van, hiszen egyrészt alacsonyak a kamatok, másrészt az MNB fogyasztóbarát hitele is egyre népszerűbb.

Doron Dymschiz, a Duna House Holding Nyrt. társ-vezérigazgatója a 27 százalékra visszaemelkedő áfával kapcsolatban kifejtette, hogy összességében örülnek a legújabb szabályozásnak, ami az építések határidejét kitolta. A fejlesztők számára megnyugtató a 2023-as dátum. Nehézség lehet ugyanakkor, hogy a lakosság miként fogadja majd az emelkedő árakat. A tipikus vevő várakozás státuszba lép, de előbb utóbb visszatérnek majd a piacra.

A szakember szerint még most is a legtöbb vevő készpénzzel vásárol, vagyis jelentős pénz van a vásárlók zsebében, hogy ezeket az árakat is ki tudják majd kifizetni. Véleménye szerint mivel a 2019-es dátum már nem kötött, így

biztosan lesznek csúszások a projektekben.

Banai Ádám szerint az új rendelkezés megoldotta azt a problémát, amit a kiszámíthatatlanság jelenti a piacon. Fontos azonban, hogy mi lesz a jövőben a lakásépítésekkel, egyelőre a rövid távú kockázatok kerültek ki a rendszerből – tette hozzá.

Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a hazai lakáspiac, ha nem lett volna a válság, akkor is ott tartana, ahol most. A szakember szerint átfognak csúszni projektek 2020-ra, az új, építési engedéllyel rendelkező projektek pedig el fognak indulni.

A most még építési engedéllyel nem rendelkező beruházásokat már 27 százalékos áfával kell kalkulálni

– hívta fel a figyelmet.

Kiss Ákos, a Property Market lakóingatlan értékesítési igazgatója, szintén egyetértett azzal, hogy a piac heterogenitása szembeötlő, és Budapesten, valamint Közép-Magyarországon fejsúlyos az új lakások piaca. A szakember szintén kitért arra, hogy a befektetők aránya erősen növekedett, miközben például az elsőlakás-vásárlók aránya redukálódott. Az áfaszabály-változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a meglévő fejlesztéseknél kiiktatta a bizonytalanságot, ráadásul a vevők is megnyugodtak.

Szerinte ugyanakkor

hármas tagozódás alakulhat ki a piacon a projektek között, a most épülők, az építési engedéllyel rendelkezők és a 27 százalékkal fejlesztők.

Az építtetők jó része azt a stratégiát követi, hogy megpróbálják zárni a mostani projektjüket, a maradékkal pedig kivárnak, és majd megpróbálják rávenni a sokáig nettó megtakarító háztartásokat, hogy a magasabb árak mellett is vásároljanak.

Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió ügyvezető igazgató-helyettese beszélt arról, hogy a bank egy kicsit külső, de nagyon fontos külső szereplő az új lakások piacán. Nagyon kevés olyan projekt van, ahol nincs banki finanszírozás. A szakember szerint, nagyon rossz helyzetet jelentene, ha a használt vagy az új lakások piacán nagy áresésre kerülne sor, bár úgy látja, semmi nem utal arra, hogy vége szakadna a növekedésnek. Egy ilyen környezetben pedig komfortosan tudnak finanszírozni.