Infostart.hu
eur:
365.97
usd:
313.71
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Nyitókép: Pixabay.com

Radikálisan megugrott a mézfogyasztás

A méz itthoni népszerűsítésének köszönhetően hét év alatt több mint a duplájára nőtt a mézfogyasztás Magyarországon - derült ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkárának szavaiból.

Feldman Zsolt szombaton Jászberényben, a 31. nemzetközi mézvásár és méhésztalálkozó megnyitóján közölte: az egy főre jutó éves mézfogyasztás a 2010-ben jegyzett mintegy 30 dekagrammról csaknem 80 dekagrammra emelkedett. Ez egy szép ugrás, még annak tudatában is, hogy a Nyugat-Európában ennél jóval több mézet esznek.

A magyar méhészek által előállított méz többletét "javítómézként" döntően a német, a francia és az olasz piacon kell értékesíteni - tette hozzá.

Közölte:

Magyarország a minőségi mézben érdekelt,

nem véletlenül lett élharcosa annak a folyamatnak, hogy az Európai Unió tegyen lépéseket az Európába máshonnan érkező "silány" mézek, mézkészítmények beáramlásának megakadályozására. E termékek minősége ugyanis bizonytalan, ráadásul árletörő hatással voltak a magyar mézekre - mondta Feldman Zsolt.

Az államtitkár kitért arra, hogy a méhészetnek az agrárium többi ágazatához hasonlóan meg kell küzdenie a kihívásokkal, így az értékesítés gondjaival, a klímával vagy az állategészségügy nem kívánatos fejleményeivel. Mint megjegyezte, elég csak idei "bolond tavaszra" gondolni, amely szélsőséges fordulataival nemcsak az embereket viselte meg, hanem a méhek teljesítőképességét is rontotta.

Feldman Zsolt az elmúlt hónapokban bekövetkezett, különösen nagy mértékű méhpusztulásokkal kapcsolatban azt mondta: ez is megmutatta, milyen szoros szakmai párbeszédre, napi szintű együttműködésre van szükség a méhészek és a mezőgazdasági területek gazdái között.

A felelős mezőgazdasági termelés és a felelős méhészkedés csak együtt lehet sikeres, "ha hibázik az egyik, annak nagyon komoly következményei vannak a másik oldalon" - tette hozzá, jelezve, a tömeges méhpusztulás okainak feltárására még folynak a vizsgálatok.

"Abban a legeltökéltebbek vagyunk, hogy az agrártermelési oldalon minden olyan észszerű és működőképes szabály, illetve gyakorlat megvalósítását segítsük, amely védi a méheket és ezáltal a magyar méhészeket" - hangsúlyozta Feldman Zsolt.

A jászberényi méhésznapon csaknem kétszáz szakmai kiállító, hagyományos árus vett részt termékeivel.

Magyarországon mintegy húszezer méhész van, a méhészetek mintegy 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az éves méztermelés az elmúlt tíz évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között alakult. A méhészetek alapterméke az akácméz, amely már hungarikumnak számít. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unió országaiba. A belföldi mézfogyasztás 7-8 tonna évente.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×