Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
Nyitókép: Pixabay

Párbeszéd a gazdaságról: átalakul a bankok üzleti modellje

A pénzügyi közvetítők jövőbeli szerepe és átalakulása volt a témája az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinjának legújabb adásában, amelynek Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója, valamint Fáykiss Péter és Gabler Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatói voltak a vendégei.

Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója azt mondta: a változások már évek óta egyértelműek. A szakértő szerint mindenki használ internetbankot, sőt most már a mobilalkalmazást is, mely lehetővé teszi, hogy az ügyfelek minden ügyletet egy kattintással elintézhessenek.

„Bankok ünnepelték a századik fiókjuk megnyitását, én tavaly azt mondtam a kollégáimnak,

azt várom, hogy mikor fogják ünnepelni, hogy bezárták a fiókjaikat”

– mondta a vezérigazgató.

Egyelőre az internetbankok abba az irányba mennek, hogy minél egyszerűbbek, érthetőbbek és olcsóbbak legyenek, és nincs még szó arról, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak ezen a csatornán – emelte ki Bilibók Botond, aki szerint a fintech cégek elkezdtek ezen dolgozni, de nem volt kellő számú ügyfelük a sikerhez.

Ha a bankok segítségül tudják hívni a startup-világ szellemi potenciálját, szolgáltatásokat is nyújthatnak az internetbankokon keresztül.

Fáykiss Péter MNB-igazgató úgy vélte, hogy a változás hasonló mértékű lesz, mint az internet elterjedése, az igazgató azonban óvatosabban fogalmazott a bankok jövőbeli szerepét illetően.

„Volt egy időszak, amikor nagyon szépen lehetett látni a fiókok számának csökkenését, de az elmúlt néhány évben ez a folyamat megállt, nemcsak nálunk, hanem sok más nyugat-európai vagy akár ázsiai országban is" - mondta a jegybanki igazgató, és szerinte

a pénzügyi rendszerben egyre inkább a hibrid megoldások kezdenek kialakulni: az online szolgáltatások mellett sok esetben szükség van a személyes találkozóra.

Az digitalizált ügyintézésről ismert Észtországban is azonosítottak három olyan területet, amelyet kizárólag személyesen lehet intézni: ilyen a házasság, a válás és a jelzálog – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Gabler Gergely MNB-igazgató szerint is lesznek olyan területek, amelyekben a bankoknak továbbra is jelentős lesz a szerepük.

„Lehet, hogy megmarad a fiókhálózatnak egy bizonyos része, de előbb-utóbb muszáj lesz leépíteni, egyszerűen a költségek miatt is” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint az IT-beruházás és -üzemeltetés olyan költségelemmé nőtte ki magát, amely 10-20 éve még nem jelentkezett.

„Az adat az új olaj, szokták mondani”

– tette hozzá. A bankok jelenleg nem állnak jól az adatgyűjtésben, hogy megközelítsék a Facebook vagy a Google szintjét, így – az MNB-igazgató szerint – olyan újragondolt infastruktúrát kell üzemeltetniük, amely megváltoztatja a működési és üzleti modelljüket.

A témáról bővebben hallhatnak szerda este 7 órától az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című elemző műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta. A részletekről Vajda Kinga, az Integritás Hatóság Tiszta úton című kutatási programjának vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa gazdasági problémája nem az, hogy összeomlóban van, hanem az, hogy termelékenység tekintetében már három évtizede egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól – állítja Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group globális vezető közgazdásza. A Budapest Economic Forum 2026 konferencián tartott előadását követően a Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, hogy az európai munkaerőpiacok szerepe a termelékenységi problémákban nem kap kellő figyelmet, figyelmeztetett arra, hogy több kormány fokozatosan elveszíti a gazdasági növekedés költségvetési eszközökkel történő ösztönzésének képességét, és hangsúlyozta: Európának végső soron sokkal mélyebb politikai integrációra lesz szüksége, ha vissza akarja szerezni gazdasági és geopolitikai súlyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×