A Magyar Nemzeti Bank nem avatkozik bele az árfolyamba, mivel nincs árfolyamcélja - nyilatkozta az InfoRádiónak a jegybank alelnöke. Gerhardt Ferenc úgy fogalmazott: ahhoz, hogy az árfolyam megmozduljon, őrült mértékű tartaléknak kellene lennie.
Óriási euróárfolyamok vannak, gyakran a 320 forintot is túllépik, de ezzel kapcsolatban az MNB-nek nincs teendője - jelezte Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádióban.
Az MNB-nek törvényben rögzített kötelezettségei és céljai vannak, és nincs árfolyamcélja - tette hozzá.
"Az árfolyam alakulása a Magyar Nemzeti Bankot hidegen hagyja"
- emelte ki az MNB alelnöke.
Gerhardt Ferenc azt is elmondta, hogy miután nincs árfolyamcél, az MNB nem mondja meg, hogy meddig mehet fel és le az euróárfolyam, mert hogyha azt csinálnák, már rögtön lenne árfolyamcéljuk.
"Ahhoz, hogy az árfolyam elmozduljon vagy erre, vagy arra, olyan őrült mértékű tartalékot kellene bármilyen banknak tartania, amit nem tudna.
Nincs az a valutatartalék a földön, ami elegendő lenne ahhoz, hogy egy teljes világpiaccal, vagy egy európai piaccal szembemenjen egy ország - mondta.
Gerhardt Ferenc szerint az árfolyam nem hoz nyereséget az MNB-nek, mivel nincs árfolyamcéljuk.
"Mi nem vagyunk kereskedelmi bank, mi amikor tervet készítünk, nem készítünk nyereségtervet. A jegybank büdzséje egy fikció. A nemzeti bankoknak nincs nyereségük, vagy veszteségük"
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon, miközben ultrabaloldali csoportok országszerte összecsaptak a rendfenntartókkal, középületek támadtak meg, gyújtogattak, üzleteket fosztogattak.
„DPK-tábor, érkezem” – üzente közösségi oldalán Orbán Viktor pártelnök, jelezve, hogy személyesen is részt vesz a Digitális Polgári Körök hétvégi lakiteleki országos rendezvényén. A szombati nyitónapon a felszólalók kemény bírálatokat fogalmaztak meg a jelenlegi kormánnyal szemben.
Európa gazdasági problémája nem az, hogy összeomlóban van, hanem az, hogy termelékenység tekintetében már három évtizede egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól – állítja Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group globális vezető közgazdásza. A Budapest Economic Forum 2026 konferencián tartott előadását követően a Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, hogy az európai munkaerőpiacok szerepe a termelékenységi problémákban nem kap kellő figyelmet, figyelmeztetett arra, hogy több kormány fokozatosan elveszíti a gazdasági növekedés költségvetési eszközökkel történő ösztönzésének képességét, és hangsúlyozta: Európának végső soron sokkal mélyebb politikai integrációra lesz szüksége, ha vissza akarja szerezni gazdasági és geopolitikai súlyát.