Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.14
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Az újfajta húszezer forintos bankjegyek. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.  MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Őrületes mennyiségű pénz érkezik Brüsszelből

2019 után elapadhatnak az uniós pénzek, és a kormánynak más forrásból kell biztosítania a gazdaságélénkítő intézkedéseit - közölte a Portfolio elemzője. Csiki Gergely szerint a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusra jutó összegek több mint 90 százalékát, azaz 8200 milliárd forintot már lekötött Magyarország.

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93 százalékát már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki a Portfolio elemzéséből.

Csiki Gergely, a Portfolio elemzője az InfoRádiónak azt mondta, hogy eddig csak 60 milliárd forint érkezett be Brüsszeltől, tehát van egy jelentős rés az első negyedéves adatok alapján, ami várhatóan folytatódik a következő negyedévben is. A második félévben érhet össze ez a költségvetési elmaradás - tette hozzá.

Az elemző kifejtette, hogy jól látszik a gyorsított tempó a főbb számokon, és van elmaradása a brüsszeli oldalnak a kifizetésekben. Jelentéktelen összegnek tűnhet a maradék 10 százalék, amivel a kormány gazdálkodhat a korábbi ezermilliárd forintos összegekhez képest.

Csiki Gergely azt mondta, hogy

akár több száz milliárd forintról van szó. Ennek jelentős hatása is lehet a magyar a gazdaság növekedésére.

"Arra számítunk az új kormánytól, hogy ha folytatja az eddigi gazdaságpolitikát, és a két százalék körüli költségvetési hiányt fogja belőni, akkor azt mondhatjuk, hogy

lesz mozgástere, amit a költségvetés élénkítésére használhat, és ezáltal serkentheti a gazdasági növekedést"

- emelte ki a Portfolio elemzője.

Ha nem lesz gond a 2014-2020-as ciklus pénzeinek brüsszeli folyósításával, akkor az azt fogja jelenteni, hogy miközben idehaza már lassul 2019-től az EU-pénzek kifizetése, elkezd felpörögni a Brüsszelből az átutalás, az pedig masszív, akár a GDP 3-5 százalékát kitevő pénzforgalmi többletet is kialakíthat az államháztartásban. Ez a hatalmas pénztömeg éppen akkor állhat majd rendelkezésre, amikor a lassabb itthoni uniós kifizetések miatt a gazdasági növekedés már egyébként is lelassul.

A Portfolio elemzése szerint érdemes nemzetközi kontextusba helyezni, hogy a 7 évre szóló pénzek 93 százalékának elosztása mit jelent. Egyetlen ország sem volt olyan gyors a számára rendelkezésre álló keretösszeg pályázati lekötésével, mint Magyarország (miközben az egyik legnagyobb keretösszeget éppen Magyarország oszthatja el).

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×