Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Így vágjuk el magunkat a jobb fizetésektől

Az Eurostat egy friss jelentése szerint 2016-ban az Európai Unió munkavállalóinak csupán az egyharmada vett részt valamilyen, a szakmai tevékenységével kapcsolatos képzésen. Pedig ezek, vagyis az élethosszig tartó tanulás garantálná a magasabb fizetést, vagy azt, hogy lépést tudjunk tartani az ipari fejlődés és a digitalizáció miatt átalakuló munkaerőpiacon.

Pedig a képzéseket igen tágan vizsgálták: ide értették a nem formális szakképzést, valamint a formális kurzusokat és szemináriumokat is, amelyek fejlesztik az alkalmazottak ismereteit, készségeit, kompetenciáit, képzettségét - írta a Pénzcentrum.

Legnagyobb arányban Hollandiában (61%), Svédországban (59%) és Finnországban (58%) vesznek részt munkájukkal kapcsolatos képzéseken az emberek, a lista végén pedig Görögország (8%), Románia (8%) és Olaszország (11%) kullog. Az Európai Unióban az átlag mindössze 32 százalék.

A kutatás szerint hazánkban a munkavállalók 21 százaléka vett részt valamilyen, a szakmai tevékenységével kapcsolatos képzésen a vizsgált évben. Ezzel azonban nem csak a nyugati országoktól maradtunk el, de a környező országok közül is találhatunk olyanokat, melyek sokkal jobban állnak ezen a téren.

  • Bulgária - 12%
  • Horvátország - 19%
  • Magyarország - 21%
  • Lengyelország - 25%
  • Ausztria 41%
  • Szlovákia - 44%
  • Csehország - 46%

Az adatok azt mutatják, hogy a magasabb képzettségi szinttel rendelkezők a későbbiekben is nagyobb arányban vesznek részt a különböző képzéseken. Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek még a 46 százaléka, addig a középfokú végzettségűek alkalmazottaknak már csak a 28 százaléka szán időt ilyesmire a későbbiekben. Ez az arány még kisebb, mindössze 16 százalékos azok körében, akik még középfokú végzettséggel sem rendelkeznek.

Különbség mutatkozik a nemek között is: szinte az összes tagállamban az tapasztalható, hogy a nők magasabb arányban vesznek részt ezeken a képzéseken, mint a férfiak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×