A lap szerint aránytalan versenyhelyzetet teremt, hogy az ágazati béremelésekkel járó költségek kigazdálkodása jobban megterheli a kisebb kereskedőket, mint a tőke­erősebb piaci szereplőket. A Coop-üzletek tömeges bezárásáról azonban – a sajtóhírekkel ellentétben – szó sincs.

Az uniós előírásoknak is megfelelő támogatási rendszert dolgoznak ki a jövőben azon kiskereskedelmi vállalkozások számára, amelyek az alacsonyabb lélekszámú településeken biztosítják a lakosság ellátását napi fogyasztási cikkekkel.

A kormány asztalán lévő szakmai javaslatok a kis- és közepes cégeknek jelenthetnek könnyebbséget a nagyobb piaci szereplők által az elmúlt két évben megvalósított, átlagosan 35-40 százalékos ágazati béremelések diktálta versenyben.

Miközben a lakossági jövedelmek folyamatos növekedése miatt nagy léptékben bővül a fogyasztás, több mint kétezer olyan kistelepülés van az országban, ahol csupán egy-egy kisebb üzlet működik – hívja fel a figyelmet a cikk.

„2017 volt az egyik legsikeresebb évünk, a több mint háromezer üzletből álló Coop-hálózat árbevétele tavaly több mint 4 százalékkal bővült, stabilan állunk a piacon. 30-40 olyan vidéki üzletünk van, amelyek már hónapok óta rövidített nyitvatartási idővel működnek, vagyis például hétfőnként zárva tartanak, mert így hatékonyabban tudják kigazdálkodni a működési költségeket. Nem igaz, hogy bajban van a magyar üzletlánc, és tömeges boltbezárások jöhetnek a kormányzat döntései miatt – közölte az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.

Zs. Szőke Zoltán ezt annak kapcsán mondta, hogy tegnapelőtt az RTL Klub híradója a vezető nyilatkozata alapján arról számolt be, hogy a Coop-üzletlánc hétfőnként zárva tartja boltjai egy részét, ugyanis túl nagy gondot jelent nekik a kormányzattal kötött megállapodás szerinti 180 ezer forintos garantált bérminimum kitermelése.

„Nincsenek működési problé­máink, ezzel együtt már tavaly kezdeményeztük a kormánynál, hogy támogassák a 2000 fő alatti lakossággal rendelkező települések ellátásában részt vevő vállalkozásokat ott, ahol a környéken nincsenek nagyáruházak” – mondta a szövetség elnöke. Már korábban  kérték a bérköltségekre rakodó szociális hozzájárulás sávos csökkentését a települések mérete alapján, ám emiatt a nagy piaci szereplők vélhetően Brüsszelhez fordulnának – tette hozzá.

Zs. Szőke Zoltán elmondása szerint a kisebb kereskedők támogatásával egyetértettek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai is, a szakmai szervezetek jelenleg a kormányzattal közösen keresik a támogatási lehetőségeket.

Indokolt a kormányzati segítség, annál is inkább, mert a nagyáruházakban gyakran mostohább körülmények között dolgoztatják az alkalmazottakat, mint a családi cégeknél – hangsúlyozta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.