A hírügynökség az Északi-sarkkörön túli, norvégiai Tromsö városában tartott konferencia alkalmával szólaltatta meg a tárcavezetőt, az interjú szerdára virradóra jelent meg.

"Nem lehet kétséges, hogy minden - beleértve a beruházásokat - a tervnek és a meghatározott határidőknek megfelelőnek valósul meg" - mondta Szijjártó Péter. Leszögezte, hogy az osztrák kormány vitatja ugyan a beruházásokkal kapcsolatos európai bizottsági döntést, de ennek az ütemtervre nem lesz hatása, és minden az eredeti terv szerint halad.

Ausztria hétfőn bejelentette, hogy keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen.

Az orosz hírügynökség az ukrajnai oktatási törvényről is kérdezte Szijjártó Pétert, aki szerint Budapest különböző szinteken, következetesen fel fogja vetni az ukrajnai kisebbségi jogok érvényesítésének a kérdését, és kész erről párbeszédet folytatni Kijevvel.

Felhívta a figyelmet arra a jogi elvre, amely szerint a kisebbségeket nem szabad megfosztani a már megszerzett jogaiktól. "Ebben a vonatkozásban az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény nemcsak Ukrajna és Magyarország kétoldalú szerződéseit sérti, hanem az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács és az ENSZ égisze alatt kötött többoldalú szerződéseket is. Következetesen fel fogjuk vetni ezt a kérdést az említett szervezetek találkozóin" - mondta Szijjártó Péter.

"Készek vagyunk emellett konzultálni az ukrán kormánnyal, és ahogyan a Velencei Bizottság is rámutatott, az adott esetben a legjobb lenne az ukrán törvény megfelelő cikkének a módosítása" - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

A Petro Porosenko ukrán elnök által tavaly szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része - amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

A Velencei Bizottság december közepén tette közzé állásfoglalását a törvényről. Eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.