Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Újabb kőolajipari kutatási-kitermelési engedélyeket nyert el a Mol Norvégiában

Újabb három kőolajipari kutatási-kitermelési engedélyt nyert el a Mol Norvégiában, így már 20 tengeri kőolajmezőben van egy-egy engedélye, ezzel jelentősen erősítheti európai olajpiaci helyzetét - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután a norvégiai Tromsoben tárgyalt.

A Mol a következő 5 évben 500 millió dollárt (130 milliárd forint) fordít kutatásra Norvégiában. Az elnyert kutatási licencek Norvégia partjainál több mint 750 millió hordó - többségében kőolajat tartalmazó - földtani vagyont rejtenek, és

az újabb norvégiai engedélyekkel a Mol csoport kutatási portfóliója globálisan a duplájára nőtt

- tette hozzá a miniszter.

Norvégia mint az egyik legnagyobb európai gázexportőr (az európai gázfelhasználás mintegy egyharmada származik az északi országból) a jövőben fontos szerepet játszhat Magyarország gázellátás-biztosításában is - mondta.

"Korábban, 2016-ban már volt egy jó együttműködés a Statoillal. Szeretnénk, ha a jövőben is számolhatnánk a norvég gázzal mint a magyarországi gázellátás diverzifikációjának egyik újabb forrásával. Ehhez arra van szükség, hogy a közép-európai infrastruktúra a cseppfolyósított gázt is tudja fogadni és használni" - mondta. Megerősítette, hogy akár a lengyelországi LNG-terminálok bővítésével, akár a horvátországi terminál megnyitásával, a norvég gázzal mint egy újabb forrással számolhat az ország. "Erre a norvég tárgyalópartnerek teljesen nyitottak voltak" - jelentette ki.

Norvégia a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országa egyedülálló természeti kincsvagyonának köszönhetően, ezért Magyarország számára rendkívül előnyös az a tény, hogy a két ország közötti együttműködés fókuszába most már az energia kerül - jegyezte meg.

A magyar miniszter Tromsoben találkozott Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszterrel. Megállapodtak abban, hogy a két ország az ENSZ-ben kölcsönösen támogatja egymás törekvéseit, ennek értelmében Magyarország támogatja Norvégia tagságát a Biztonsági Tanácsban a 2021-22-es ciklusra vonatkozóan.

Szijjártó Péter a norvég külügyminiszter és Terje Soviknes olaj- és energiaügyi miniszter meghívására előadást tartott az északi sarkvidék fenntartható fejlődésével foglalkozó nemzetközi fórum idei konferenciáján.

Ami az északi sarkvidéken történik, az nemcsak a sarkvidéket érinti, hanem az egész világot, de elsősorban Európát. Noha egy új kereskedelmi útvonal nyílhat meg azáltal, hogy az északi-tengeri útvonal teljesen hajózhatóvá válik, a globális felmelegedés, az északi-tengeri jég megolvadása és a tengerszint emelkedése az egész világot érinti - mondta.

Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy kiegyensúlyozottan szem előtt tartja a versenyképesség növelése mellett a természet védelmét. "Úgy fejlesztjük Magyarország gazdaságát, hogy versenyképessége folyamatosan javuljon, de gazdasági stratégiánkban a felelősségvállalás a jövőért is megjelenjen. Ezt világosan megmutatta a párizsi klímamegállapodás kidolgozásában nyújtott teljesítményünk és az a tény, hogy a kiotói egyezményt Magyarország elsőként ratifikálta" - húzta alá Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×