A vállalkozásoknak 2018. július 1-től minden olyan számláról tájékoztatni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, amit belföldi adóalany felé állítottak ki és áfája meghaladja a 100 ezer forintot – tájékoztatott az adószakértő. Mindezt valós időben – a végső számla másik félnek történő megküldésekor – kell megtennie az adózónak, így a kezelő számítógépnek interneteléréssel kell rendelkeznie a dokumentum kiállításakor – tette hozzá. A számlázó szoftvereket továbbá alkalmassá kell tenni arra, hogy a hatóság felé is rögtön továbbítsák a dokumentumot, és a két küldés között ne lehessen azon változtatni.

Papíralapú számlák esetében valamivel bonyolultabb a helyzet

– emelte ki Sztankó Dániel. Itt a szoftverrel történő számlakiállítás után a dokumentumot kinyomtatják, és így adják át vagy küldik el postán a fizető félnek. A jelenleg ismert tervezet úgy fogalmaz, hogy az adatokat azonnal, de legkésőbb 24 órán belül kell eljuttatni a hatósághoz. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy ráérnek a nap végén elküldeni a számlákat, ezt azonban a NAV szeretné elkerülni, azt szeretnék, ha a jogszabály olyan esetben engedje meg a 24 órán belüli teljesítést, amikor valami üzemzavar miatt lehetetlen azonnal eleget tenni a kötelezettségnek.

Azon papír alapú számlák, melyeket nem számítógépen – erre alkalmas szoftverrel – állítanak ki, hanem kézzel – mondjuk a piacon –, különösen kockázatot rejtenek, éppen ezért a jogalkotó erre is kiterjesztette a valósidejű adatszolgáltatást. Itt azonban tényleges valósidejűségről nem beszélhetünk. Ilyen esetben a tervezet szerint amennyiben az áfa összege 100 ezer és 500 ezer forint között van, akkor 5 naptári napon belül, ha meghaladja az 500 ezer forintot, akkor a teljesítést követő napon kell teljesíteni a NAV honlapján keresztül. Kisebb áfaösszegű számlák esetében egyik módszernél sincs online adatszolgáltatási kötelezettség.