Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Így kezdődik jövőre a paksi bővítés

A háttér-infrastruktúra, a felvonulási terület kiépítésével kezdődik 2018 elején Paks II projekt megvalósítása, elsőként közel nyolc hektáron üzemcsarnokok, tároló terek, betonüzemek épülnek - mondta a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős államtitkár pénteken Szekszárdon.

Aszódi Attila a Tolna Megyei Mérnöki Kamara fórumán hozzátette: az infrastruktúra létesítése ezután egy 64 hektáros területen folytatódik, a két új reaktorblokkot a meglévőktől északra, egy 156 hektáros részen építik fel.

Az előkészületekről azt is elmondta: az orosz fővállalkozó jelenleg értékeli a turbinaszigetekre kiírt pályázatot. A turbinákra a GE Hungary Kft. és az Alstom Power System, valamint az orosz Szilovije Masini tett ajánlatot. A teljes projekt megvalósításához szükséges hatezer engedély közül háromszázat kapott meg a projekttársaság, köztük a környezetvédelmi és a telephelyengedélyt - mondta.

Az államtitkár beszélt arról, hogy a két új, 3+ generációs reaktorblokk és a turbinasziget is számos új elemet tartalmaz a jelenleg működő négy, második generációs blokkhoz képest. Ezek között említette, hogy a turbinák félfordulatúak lesznek, percenkénti háromezer helyett ezerötszáz fordulattal működnek majd.

Aszódi Attila ismertette az Európai Bizottság vizsgálatának eredményét, amelynek része volt az is, hogy kap-e állami támogatást a Paks II projekt. A bizottság a 7,35 százalékos belső megtérülési rátát és a 7,88 százalékos átlagos tőkeköltséget összehasonlítva azt állapította meg, hogy a projekt tartalmaz ugyan állami támogatást, de az összeegyeztethető az európai uniós szabályokkal, nem aránytalan az állami beavatkozás - jelentette ki.

Süli János, a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítéséért felelős tárca nélküli miniszter a projekt szükségességét indokolva azt mondta: óriási kockázatot jelent a magyar gazdaságnak az, hogy a villamosenergia-import évek óta meghaladja a 30 százalékot. A lignitet feldolgozó, 1000 megawattos mátrai erőmű 10-15 év múlva kiesik a termelésből; 2030-ban 5000 megawattnyi kapacitás hiányzik majd a hazai villamosenergia-rendszerből - tette hozzá. Becskeházi Attila a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár arról számolt be, hogy Paks térségében 500 lakhatási, infrastrukturális, oktatási, vendéglátási projekt van előkészítve a bővítés megvalósításához. A projekten összesen hétezer ember dolgozik majd, közülük 1500-3000-en oroszok.

A bővítési projekthez másfél éve készült számítást idézte: akkor a hazai beszállítók a 17 százalékos arányt tudták volna elérni, ami fejlesztésekkel 37 százalékra növelhető - mondta. Mindehhez mintegy 80 milliárd forintnyi technológiai fejlesztési programra van szükség - jegyezte meg.

A magyar vállalkozások a legnagyobb beszállítói arányt, 85 százalékot az 500 milliárd forintos hányadot képviselő építőipari beruházásokban érhetik el, a legnagyobb szeletet képviselő, 1700 milliárd forintos gépészeti beruházások terén 22 százalék az elérhető magyar arány.

Az államtitkár úgy vélekedett: a magyar vállalkozások erős integráció révén tudnak részt venni a projektben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×