Denis Smajo elmondta: elvárják, hogy a kereskedelmi bíróság figyelembe vegye a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság határozatát, és ellenőrizze a deviza alapú hitelek jogszerűségét, azt, hogy a frankhitelesek megkaptak-e minden fontos információt a rendkívül kockázatos hitelek megkötése előtt.

Goran Aleksic parlamenti képviselő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az új eljárásban a bíróságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie az Európai Unió bíróságának ítélkezési gyakorlatát. Több európai bíróságon is kedvező ítéletet született a devizahitelesek számára.

Kiemelte: szerinte a frank alapú devizahitelek azért is tisztességtelenek, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2000 és 2007 között figyelmeztetett, hogy a svájci frank kockázatos deviza, és az euróövezet létrejötte miatt fennáll annak a veszélye annak, hogy árfolyama erősödni fog az euróval és a kunával szemben is.

Az IMF 2005-ben figyelmeztette Ausztriát és az osztrák nemzeti bankot, hogy a svájci frank alapú hitele háromszor kockázatosabb a többi devizahitelnél, és az esetleg árfolyam növekedés hatására a nőhet a rossz hitelek aránya - hangsúlyozta. "Mégis az osztrák bankok kezdték el Horvátországban nyújtani a svájci frank alapú hiteleket" - húzta alá.

Aleksic úgy vélte: fél éven belül új ítélet születhet a bíróságon, és a frankhiteleseket - akik 120 ezren vannak - a remények szerint teljes mértékben kártalanítják. Durva becslések szerint 10 és 20 milliárd kuna (413 és 826 milliárd forint) túlfizetésről van szó - mondta, majd hozzáfűzte, hogy Horvátországban a pénzintézetek 300 százalékkal többet keresnek az ilyen hiteleken, mint például Németországban.

Nicole Kwiatkowski ügyvéd úgy fogalmazott: amennyiben bebizonyosodik, hogy tisztességtelen deviza alapú hitelekről volt szó és az adósokat nem figyelmeztették a kockázatokra, akkor frank alapú devizahitelek semmisnek tekinthetők.

A horvát bankok egyesülete (HUB) ugyanakkor közleményében azt írta: arra számítanak, hogy a kereskedelmi bíróság az új eljárásban megerősíti korábbi másodfokú ítéletét, hogy a deviza alapú hitelek jogszerűsége nem vitatható.

A horvát legfelsőbb bíróságnak azért kellett újra tárgyalnia a frankhitelesek ügyét, mert megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését. Az alkotmánybíróság indoklása szerint a legfeslőbb bíróság kettős mércét alkalmazott, mikor helybenhagyta a kereskedelmi bíróság másodfokú ítéletét.

A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben kollektív vádat emelt a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, aminek következtében a hitelfelvevőknek 100 százalékkal nőtt a törlesztő részlete ahhoz a naphoz képest, amikor felvette a hitelt.