Napi 50-70 milliárd forinttól esne el a magyar gazdaság egy újabb munkaszüneti nap elrendelésével – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Becslését arra alapozza, hogy Ausztriában, ahol a GDP nominálisan hozzávetőleg a hazai háromszorosa, készült egy ilyen kutatás, s ott 180 milliárd forintnak megfelelő hiányt prognosztizáltak naponta. Az Európai Unió 28 tagországa között mindössze hat olyan van, ahol december 24-én nem kell dolgozni.

Dávid Ferenc szerint a december 24-i leállás nagy fennakadásokat okozna több feldolgozóipari alágazatban, elsősorban a járműgyártásban, de a versenyszféra mellett a közszolgáltatások ellátása terén is dupla bérköltséget vonna maga után, mivel a munkaszüneti napon történő munkavégzéskor 100 százalékos bérpótlék jár. Emellett alaposan megnehezítené az éves rendes szabadságok kiadását is.

A népszavazási kezdeményezéshez november 28-ig kell összegyűjteni 200 ezer aláírást, Dávid Ferenc szerint ha ez teljesül, jó eséllyel nem kell a referendum 4-5 milliárd forintos költségével számolni, várhatóan a kormány akceptálja a szándékot. A VOSZ főtitkára szerint ez azonban beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen a nagypéntek és a szenteste után könnyen előállhatnak mások újabb munkaszüneti javaslatokkal, legyen az januárban a vízkereszt, augusztus 15-én Nagyboldogasszony napja vagy október 31., a reformáció napja. Ez pedig azt jelentené a szakember szerint, hogy minden egyes újabb ilyen nappal elesik 50-70 milliárd forinttól a magyar gazdaság, ami egyik termelő-szolgáltató vállalatnak sem lehet érdeke, ráadásul a közszférában is többletkiadásokkal kellene számolni.