Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Durva változások lehetnek a magyar munkahelyeken is

Durva változások lehetnek a magyar munkahelyeken is

Komoly szigorítást hozhat a munkavállalók munkahelyi megfigyelésében, technika eszközökkel való ellenőrzésében a 2018 közepétől érvényes uniós adatvédelmi rendelet.

Jövő év május 25-én lép hatályba az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation - GDPR). Újdonság, hogy a GDPR nem irányelv, hanem rendelet és így az EU egész területén közvetlenül alkalmazandó, így egységesítvén a 28 tagállam adatvédelmi szabályozását - hívta fel a Napi.hu figyelmét Tóásó Bálint, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.

A hazai jogalkotás feladata pusztán annyi, hogy a magyar joganyagot összhangba hozza a GDPR-ral, illetve az abban meghatározott felhatalmazások alapján megalkossa a részletszabályokat. A jogszabály-módosítás első tervezete már elkészült, a végleges jogszabály elfogadása azonban csak decemberre várható.

A napokban vitára bocsátott tervezet még sok ponton módosulhat, továbbá az is érdekes lesz, hogy miként alakul majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontja a GDPR-ról. Ettől függetlenül a tervezet iránymutatást adhat arra nézve, hogy a magyar jogalkotó milyen irányokat jelölne ki a rendelet hazai alkalmazásakor - vélekedett Tóásó.

Rossz hírek a vállalatok számára

Mivel a munkáltatók a foglalkoztatottak személyes adatait kezelik, ezért adatkezelőnek minősülnek, így vonatkozik rájuk a GDPR. Jelenleg nagyon nehéz előre megbecsülni, hogy melyik vállalkozásnak milyen szinten hoz változásokat az új rendelet, hiszen minden társaságnál más és más a rendszer. Ennek ellenére

érdemes elkezdeni a felkészülést, hiszen májusig - elvileg - mindenkinek el kell végeznie egy adatvédelmi auditot,

amelynek alapján esetleg a szabályzatokat, szerződéseket és nyilvántartásokat módosítani kell. Ám az, hogy ez hogyan történik, már egyedi kérdés - fogalmazott a Napi.hu-nak Zempléni Kinga ügyvéd.

Tóásó Bálint szerint az egyik legérdekesebb kérdés a munkavállaló-munkáltató viszonylatban az, hogy a munkáltató milyen jogalapot nevez meg az adatkezelése kapcsán. Ez a NAIH ­és az unió Adatvédelmi irányelv 29. cikke alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoportjának állásfoglalása miatt kérdéses még.

Munkaviszonyban a hozzájárulás ugyanis csak szűk körben elismert, a felek közötti függőségi viszony miatt. Ugyanakkor a munkáltatóknak egyrészt jogszabályi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban van joga a munkavállalók személyes adatait kezelni. Gondoljunk például a bérek és az adók fizetésére, amelyek kiszámítása és megfizetése elképzelhetetlen lenne e nélkül. Másrészt,

a Munka Törvénykönyve egy másik felhatalmazást is tartalmaz a személyes adatok kezelésére,

ez alapján van lehetőség például a munkavállalók korlátozott ellenőrzésére.

Fontos különbség azonban, hogy a munkáltató az ilyen esetekben nem köteles, csak jogosult az adatok kezelésére. Ezért az adatkezelés jogalapja valójában a munkáltató gazdasági érdeke és nem jogszabályi kötelezettség teljesítése. Ez azért fontos, mert a két eset eltérő következményekkel járhat. Ha a munkavállalók profilozása (munkahelyi teljesítménymérése) során az adatkezelés alapja a munkáltató gazdasági érdeke, és nem jogszabályi kötelezettség teljesítése, akkor a munkavállaló elvileg tiltakozhat az ilyen ellenőrzés miatt, míg a másik esetben nem, magyarázta a KPMG Legal szakértője.

Bekamerázni, Facebookot monitorozni tilos?

A munkajog területén várhatón a NAIH tesz majd állásfoglalásokat: egyebek közt a munkavállaló nyomkövetése, vagy a kamerás megfigyelés terén is érkezik majd vélemény.

Erős iránymutatóként szolgálhat azonban az EU adatvédelmi munkacsoportjának nyáron kiadott állásfoglalása, amely a munkahelyi megfigyelés kapcsán a GDPR-t is figyelembe veszi - hívta fel a figyelmet Zempléni Kinga.

E vélemény alapján a dolgozók munkájának technikai eszközökkel való megfigyelését "arányosan" kell végezni,

a munkáltatónak igazolnia kell, hogy ehhez mennyire fűződik jogos érdeke és nem elég hozzá pusztán a foglalkoztatott beleegyezését kérni, mivel a munkaviszony nem minősül egyenrangú viszonynak. (Például a kamionsofőrök nyomkövetése lehet jogos érdek, hiszen egy bizonyos órán túl nem szabadna vezetniük, ám egy ügyfélszolgálati munkatárs kamerás megfigyelése már aránytalan lehet.)

A dokumentumban nagyon szigorúan foglalnak állást arra vonatkozóan, hogy egy eszközt, amelyet magáncélra lehet használni (például laptop), megvizsgálhatja-e a munkáltató.

Szerintük a megfigyelésről mindig tájékoztatni kell a munkavállalót, magánhasználatú készülékek esetén lehetőséget kell adni, hogy kikapcsolják ezt a megfigyelést, vagy legyen a számítógépnek egy olyan része, amelyhez nem fér hozzá a munkáltató.

Az EU-s állásfoglalás szerint a munkaadónak alapvetően nem lenne szabad néznie az alkalmazott Facebook profilját, mert az személyes adatokat sért. Mi több, eszerint például a vállalathoz jelentkező interjúalanyoknak sem lehetne megtekinteni a Facebook-profilját, márpedig gyakori, hogy azt a hr-esek leellenőrzik - mondta Zempléni.

Tóásó Bálint szerint azonban, hogy a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport által meghozott állásfoglalások további sorsa kérdéses, hiszen a GDPR nem tartalmaz rendelkezést a testületet által kiadott korábbi állásfoglalások sorsáról.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×