Továbbra sem jellemző, hogy nagy létszámban érkeznének a környező országok dolgozói, habár a munkaadók rendszeresen toboroznak, sokszor munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az érdekképviselet felmérésére hivatkozva az elnök közölte: a vállalkozások elsősorban a hazai munkaerőt keresik, de ha az nem áll rendelkezésre, akkor a határon túli magyarokat, vagy a környező országokban élőket is szívesen látják, elsősorban Szerbiából, Romániából.
Ukrajnában is toboroznak dolgozókat, sok esetben sikertelenül. Elsősorban a feldolgozóiparban, a gyártás területén tevékenykedő vállalatoknál eltérő a hagyományos és a kölcsönzött munkaerő aránya,
van olyan üzem, ahol a munkavállalók 60 százalékát már kölcsönzik.
Több helyen feszültséget is okoznak a külföldi munkavállalók, mivel vannak olyan cégek, amelyeknél ugyanazért a munkabérért dolgoznak a külföldiek, mint a hazaiak, de biztosítanak nekik utazást, valamint szállást és egyéb juttatásokat is.
Mészáros Melinda a további tapasztalatokról elmondta:
- jellemző, hogy a munkaerőt csak rövid távra biztosítják az adott vállalkozásnak, majd új munkahelyet keresnek annak érdekében, hogy magasabb béreket tudjanak kialkudni.
- elsősorban a nagyobb cégek szerveznek ki sokszor bizonyos munkafázisokat alvállalkozóknak, hogy csökkentsék a munkavállalókkal kapcsolatos terheiket.
- arra is van példa, hogy a hazai cégek áttelepülnek az EU-n kívülre.
- olyan munkakörök is vannak, amelyeket nem lehet külföldiekkel feltölteni, elsősorban az önkormányzati területeken.
Az érdekképviseleti vezető kiemelte: egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy a külföldi munkavállalók alacsonyabb fizetést kapnának, mint a hazaiak, ezért a vendégmunkások beszervezésének nincs bérletörő hatása.
László Zoltán, a vasasszakszervezetek alelnöke szerint továbbra is előfordul, hogy a vendégmunkások – elsősorban az ukrán anyanyelvűek – hamis papírokkal érkeznek. Több olyan eset is előfordult, hogy az adott munkakörben elvárt szakképesítésről volt az illetőnek papírja, dea végzettséget igazoló dokumentum hamis volt, így nem tudták alkalmazni. Ennek az az oka, hogy Ukrajnában gyakorlatilag mindenről lehet megfelelő papírt szerezni.
További probléma pedig, hogy
a munkavállalási engedély birtokában továbbállnak a dolgozók Nyugat-Európába.
Sokan feketén dolgoznak a szezonális ágazatokban, többek közt a mezőgazdaságban vagy a vendéglátásban.
A munkaadók szerint a jelenleginél több vendégmunkásra lenne szükség, de még mindig nem éri meg Magyarországon munkát vállalniuk a külföldieknek. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke kiemelte:
a szerbiai és a magyarországi fizetések között nincs akkora különbség, hogy megérje idejönni dolgozni,
a nyugat-európai szívóhatás továbbra is erős, ezért aki teheti, továbbra is a gazdagabb országok felé veszi az irányt. Emellett sokszor problémát jelentenek a nyelvi különbségek: egy ukrán munkavállalónak sokkal egyszerűbb elsajátítania a lengyel nyelvet, mint a magyart. Rolek szerint a korábbi években tapasztaltaknál így is többen vállalnak nálunk munkát a környező országokból, sokan külhoni magyarok.
