A dolgozók jó része nem tudja, vagy a pénzmegvonás miatt nem akarja kivenni a teljes szabadságát sem (van aki évek óta), mások viszont egyszerűen félnek, hogy elveszítik állásukat, ha kiállnak magukért - írja a Napi.hu.

A magyar munkavállalók a törvény adta lehetőségekhez képest kevésbé használják ki szabadságnapjaikat, mint nyugati "sorstársaik".

Sokan nem mennek egy hétnél több szabadságra és vannak, akik csak 1-2 napot vesznek ki alkalmanként - közölte a lappal a Simonyi & Tóth Tanácsadó Iroda.

Pedig a minimum kéthetes, folyamatos szabadság lehet igazán pihentető.

Ezt támogatja - elvileg - a Munka törvénykönyve is, amely szerint az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben kell kiadni lehetőleg úgy, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól.

Adatokkal nem tudják alátámasztani e megállapítást, hanem gyakorlati tapasztalatok alapján egy trendet vázoltunk fel - mondta a Napi.hu-nak Simonyiné Tóth Judit, a társaság vezetője.

Valójában nehéz is felbecsülni a problémakör méretét, hiszen a vállalatok igyekeznek kerülni mindenfajta adatközlést ki nem adott szabadnapok kapcsán.

Sok az áldozat

Az olyan cégeknél ahol a dolgozókat minimálbérre/garantált bérminimumra jelentik be, míg a havi jövedelem másik felét zsebbe fizetik, az a bevett munkáltatói gyakorlat, hogy a szabadságra menő alkalmazottaknak - időarányosan azokra a munkanapokra, amíg távol voltak - nem adják oda a feketén adott fizetésrészt - hívta fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország Kft. vezető munkaügyi tanácsadója.

Ez a jelenség sem igazolható statisztikákkal, ám kéz a kézben jár a zsebbe fizetéssel, kivételek ritkán akadnak. Példát említve, ha valaki hivatalosan kézhez kap százezer forintot és zsebbe még százezer forintot, elmehet ugyan szabadságra, csak éppen akkor a bér zsebbe adott részét arra az időre jellemzően nem fogja megkapni. A dolgozó pedig - azért, hogy ne legyen jövedelemkiesése -, egyszerűen nem fog igénybe venni akkora mennyiségű szabadságot, amit egyéb normális esetben kivenne, hanem csak annyit, amennyi éppen szükséges - magyarázta a szakember.

A legerősebb becslések szerint akár egymilliónál is több dolgozóra terjedhet ki ez a megoldás.