Jüri Ratas, az ország miniszterelnöke szerint Észtország évente 12 Eiffel-torony méretű papírhegyet takarít meg azzal, hogy interneten elérhetővé tette az állam által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát. A „nagy kockázatú szolgáltatások”, a házasságkötés, a válás és az ingatlaneladás kivételével az észtek ma gyakorlatilag mindent online intéznek, rengeteg időt, energiát és pénzt megspórolva maguknak és az adóikból fizetett államnak - írja a BruxInfo.

„A digitális gazdaság révén jóval nagyobbra nőhetsz, mint ami a méretedből kiindulva indokolt lehet.

Márpedig mi túl kicsik vagyunk” - mutat rá Siim Sikkut, aki az észt gazdasági minisztériumban az „e-Estonia” nevű projekt gazdája. Az észt digitális forradalom elsősorban nem is a technológiáról, hanem a polgárbarát, szolgáltató állam létrehozásáról szól – hangsúlyozzák helyi illetékesek. Egy olyan államfilozófiáról, ami ilyen mélységben talán egyetlen országban sem valósult még meg, mert történelmi, kulturális okokból, vagy egyszerűen hétköznapi tapasztalatból hiányzik hozzá az államba vetett bizalom. Észtország viszonylag könnyebb helyzetben volt, hiszen a 90-es évek elején a rendszerváltás egyet jelentett a függetlenség visszanyerésével, és a korrupt szovjet típusú bürokrácia teljes eltakarításával.

A tabula rasa és a nemzeti tényező eleve könnyebbé tette a bizalom megteremtését az állam és polgárai között.

Az észtek túlnyomó része ma egyetlen elektronikus személyazonossági kártyával, illetve elektronikus aláírás alkalmazásával adhatja le a szavazatát a világ bármely részéről; egyetlen kattintással nyújthatja be az adóbevallását, kommunikálhat a körzeti orvosával, vagy kisebb koccanások és közlekedési szabálysértések esetén a rendőrséggel.

Az elektronikus aláírás széleskörű használata a kormány becslései szerint évente a GDP 2 százalékával egyenértékű megtakarítást eredményez az államnak. A modern technológiának köszönhetően a legészakibb balti államban alig néhány órát vesz igénybe a cégalapítás.

Az egy főre eső start up alapítások száma Európában itt a legmagasabb.

A kórházakban és a rendelőkben egyharmadával csökkentek a sorok, mert az egészségügyi adatok digitális tárolása miatt a betegeknek nem kell személyesen elfáradniuk az orvosi rendelőbe, hogy felírassák a gyógyszereiket. Az iskolák 85 százaléka használ olyan digitális alkalmazást, ami interaktív kommunikációt tesz lehetővé a tanulók, a tanárok és a szülők között. Az államigazgatás digitalizálása még 2000-ben az elektronikus adóbevallással kezdődött. Sokatmondó, hogy az észt adó és vámhatóság székháza az Észtország Szilikon-völgyének nevezett Ülemiste City-ben található a legdinamikusabban fejlődő információs technológiai cégek tőszomszédságában. Ruth Praade, az adóbevételekért felelős osztály vezetője szerint a balti állam az elmúlt tíz évben 20 millió eurót fordított új, az adóbegyűjtés hatékonyságát célzó szoftverek kifejlesztésére. A statisztikák alapján ez nem bizonyult kidobott pénznek, hiszen az adóbegyűjtés hatékonysága szempontjából

Észtország Svájc és Svédország mögött a harmadik helyet foglalja el az OECD-országok rangsorában.

Az észt állam átlagosan 40 centet költ 100 euró adó begyűjtésére (összehasonlításképpen ugyanez Magyarországon 1,2 euróba kerül) úgy, hogy az adóhatóság személyi állománya 13 év alatt nagyjából 40 százalékkal, 2300 főről 1400 főre zsugorodott. Az észtek 90 százaléka ma online készíti és nyújtja be az adóbevallását úgy, hogy 95 százalékuk 3 perc alatt végez a művelettel. Az adóalanyok felének csupán egyet kell kattintani az előre testre szabott digitális dokumentumra. Ez úgy látszik a bevallási kedvre is hatással volt, mert a helyiek közel ötven százaléka már az első napon letudja a feladatot. De, talán az is szerepet játszik ebben, hogy az adóhatóság öt nap után már utalja is az első szja-visszatérítést. Az észt modellel szemben ugyanakkor nemzetközi szinten számos fenntartás fogalmazódik meg, amelyek többsége a személyes adatok biztonságával függ össze.

Tény, hogy az állampolgárok számos titkukat rábízzák az államra,

ám észt illetékesek szerint erre a kihívásra is megvan a válasz. Először is, az államnak csak egyszer áll jogában minden egyes területen polgárainak adatait kikérni, más esetben ez csak az érintettek kezdeményezésére lehet. Külön jogi és biztonsági procedúra is azt hivatott biztosítani, hogy ne élhessenek vissza a kliensek adataival. Az állampolgároknak végig és mindenkor rálátásuk van arra, hogy ki és mikor férhetett hozzá az adatukhoz, és ha rendellenességet találnak, akkor azonnal jelezhetik a megfelelő internetes szolgáltatáson, aminek hatására azonnal elindul egy jogi eljárás. Ha tehát egy erre előzőleg nem felhatalmazott doktor belenézne a beteg kartotékájába, és ez kiderül, azzal az állását kockáztatja.

Hasonló a helyzet akkor, ha a rendőrség úgy néz bele valakinek az adataiba, hogy erre nem volt bírósági engedélye. A törvény az ilyen esetekre nagyon szigorú, elrettentő szankciókat helyez kilátásba. „A személyi adatok biztonságát maguk az állampolgárok ellenőrzik” - szögezi le a kormány e-kormányzásért felelős főtisztviselője.

Az észtek 2005-ben az elektronikus szavazás bevezetésével is az élen jártak.

Ezzel más országok is megpróbálkoztak, kisebb-nagyobb sikerrel. Tallinn szerint ugyanakkor jó szervezés és megfelelő technológia kérdése az egész. „Még nem merült fel olyan körülmény, ami miatt sutba dobtuk volna ezt a tervet” - vetette oda Siim Sikkut a tamáskodó újságíróknak. Bárhol is járnak a világban, az észtek választások előtt és alatt 116 országból egy elektronikus chipen keresztül küldhetik el a szavazatukat. Helyi illetékesek szerint a módszer nagy előnye, hogy mivel nincs egy vagy két naphoz kötve, így a rossz időjárástól sem függ a részvétel. Ráadásul a visszaélések és manipulációk lehetőségét jelentősen csökkenti, hogy egy adott határidőig a választópolgár digitálisan akár újra is szavazhat, ha például azt látja, hogy valakik a rendszerbe behatolva megmásították a szavazatát. És, mi van, ha egy nagyszabású hekkertámadás kiüti a rendszert? „Akkor egyszerűen visszatérünk a hagyományos, papíron történő szavazásra” - hárítják el az aggodalmakat Tallinnban. Az az érv sem hatja meg különösebben az észteket, hogy a digitalizáció tömegével szünteti meg a munkahelyeket. „A robotosítás és az automatizáció ettől függetlenül is végbe megy. Ehelyett inkább az oktatáson keresztül próbáljuk meg mérsékelni a hatásokat” - mutatott rá az észt kormány szakértője. Aki szerint emögött az a tudatos megfontolás is áll, hogy az állami szférából inkább a magánszektorba áramoljon át a munkaerő, ahol piacképesebb tudással és képességekkel rendelkeznek akkor, amikor ketyeg a demográfiai bomba.