A bruttó átlagkereset 303 ezer forint volt áprilisban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, de ez statisztikai átlag lévén rendkívül csalóka, 10-ből 7 magyar munkavállaló fizetése elmarad a 303 ezres bruttótól.

A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak" - írja a Pénzcentrum.

A "nyomorfalvakban" hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem,

mint a leggazdagabb járásokban. Akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból szerzik be az ebédre, vacsorára valót. A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek.

Egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen. A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta).

10. Jánoshalmai államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 537 017 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 270 477 Ft/év/fő

9. Zalakarosi államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 535 843 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 298 987 Ft/év/fő

8. Sarkadi államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 526 446 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 212 734 Ft/év/fő

7. Csengeri államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 525 489 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 168 856 Ft/év/fő

6. Derecske-Létavértesi államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 525 068 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 267 543 Ft/év/fő

5. Fehérgyarmati államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 521 826 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 171 929 Ft/év/fő

4. Lengyeltóti államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 517 577 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 223 266 Ft/év/fő

3. Bodrogközi államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 514 077 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 193 404Ft/év/fő

2. Bácsalmási államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 502 642 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 256 984 Ft/év/fő

1. Kisteleki államigazgatási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 497 183 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 205 837 Ft/év/fő

A helyzet láttán amúgy az sem meglepetés, hogy nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is rendkívül jelentős jelenleg Magyarországon. Az elvándorlás az ország déli és keleti részein a legnagyobb. Gyakorlatilag csak Szegedről, Debrecenből, és a két nagyváros közvetlen környékéről nem mennek el tömegesen az emberek. A legnagyobb zuhanást Miskolcon mérték, ott a megfigyelt nyolc évben 12 ezerrel csökkent a népesség.

A 2007 óta tartó kutatás összesített adatai szerint 1164 olyan település van (az összes magyar város, illetve falu harmada), ahonnan a lakosság legalább 3 százaléka elvándorolt az országon belül máshová, csak ezekről a helyekről 216 ezer ember költözött el. 318 olyan települést is találtak, ahonnan a lakosoknak több mint egytizede elment. Olyan hely pedig mindössze 359 volt, ahova a lakók minimum 3 százaléka nemrég költözött be.