eur:
409.93
usd:
376.27
bux:
74411.56
2024. november 5. kedd Imre

Nagyot ugrott a magyar GDP, meglepődtek az elemzők

A bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékos volt az éves összevetésű gazdasági növekedés, és ugyanannyi az egyéb rendkívüli hatásoktól is megszűrt szezonálisan és naptárhatással korrigált adat.

Az előző negyedévhez mérten 1,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az első három hónapban. A növekedéshez legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.

Az elemzői konszenzus 3,5 százalékos bővülést prognosztizált.

Utoljára 2014 második negyedévében nőtt hasonló mértékben a GDP,

akkor 4,5 százalékkal.

Első negyedévben 2006 óta nem volt magasabb növekedés.

Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta:

az ipar, építőipar is erősen nőtt,

amiben az alacsony bázis is szerepet játszott, és a piaci szolgáltatások is hozták a szokásos növekedési ütemet. Az építőipar 24,7 százalékkal emelkedett az idei első három hónapban a tavalyi alacsony bázisról, amikor 27,6 százalékos visszaesést szenvedett el.

Az idei növekedésben

valószínűleg az uniós támogatások hatása látszik.

Az iparban a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása és a gyógyszergyártás is megugrott.

A mezőgazdaságnál nem látnak jelenleg semmi növekedést, az most kivétel - jegyezte meg a KSH szakértője.

A főosztály-vezető szerint a kereskedelemben éreztette a hatását, hogy jelentősen nőtt az első alkalommal forgalomba helyezett új autók száma, ami a háztartásokon túl a vállalkozások által vásárolt tételeket is tartalmazza.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×