Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Nagyot ugrott a magyar GDP, meglepődtek az elemzők

A bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékos volt az éves összevetésű gazdasági növekedés, és ugyanannyi az egyéb rendkívüli hatásoktól is megszűrt szezonálisan és naptárhatással korrigált adat.

Az előző negyedévhez mérten 1,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az első három hónapban. A növekedéshez legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.

Az elemzői konszenzus 3,5 százalékos bővülést prognosztizált.

Utoljára 2014 második negyedévében nőtt hasonló mértékben a GDP,

akkor 4,5 százalékkal.

Első negyedévben 2006 óta nem volt magasabb növekedés.

Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta:

az ipar, építőipar is erősen nőtt,

amiben az alacsony bázis is szerepet játszott, és a piaci szolgáltatások is hozták a szokásos növekedési ütemet. Az építőipar 24,7 százalékkal emelkedett az idei első három hónapban a tavalyi alacsony bázisról, amikor 27,6 százalékos visszaesést szenvedett el.

Az idei növekedésben

valószínűleg az uniós támogatások hatása látszik.

Az iparban a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása és a gyógyszergyártás is megugrott.

A mezőgazdaságnál nem látnak jelenleg semmi növekedést, az most kivétel - jegyezte meg a KSH szakértője.

A főosztály-vezető szerint a kereskedelemben éreztette a hatását, hogy jelentősen nőtt az első alkalommal forgalomba helyezett új autók száma, ami a háztartásokon túl a vállalkozások által vásárolt tételeket is tartalmazza.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×