Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kiderült, mihez kezdenek a madárinfluenza miatt leölt hárommillió szárnyassal

Kiderült, mihez kezdenek a madárinfluenza miatt leölt hárommillió szárnyassal

Magyarországon eddig több mint 3,2 millió állatot kellett leölni. Az elpusztításuk eddig 3 milliárd forintba került, amelyet a telepek tulajdonosai álltak, de az állam megtéríti a kárt. A leölt állatok tetemét is hasznosítják, de semmilyen formában nem kerülhetnek asztalra - tudta meg a Napi.hu.

Magyarországon tavaly év végén hirdettek állat-egészségügyi járványhelyzetet, miután megjelent a madárinfluenza H5N8-as törzse. Az elmúlt négy hónapban eddig 233 hazai állattartó telepen mutatták ki a betegség jelenlétét, több mint 3,2 millió állatot kellett leölni.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása előtt a fertőzés miatt levágott beteg vagy azokkal egy közegben tartózkodó állatokat több módszerrel is leölték. Talán a legdrasztikusabb megoldás az volt, amikor

úthengerrel lapították ki a baromfikat,

de darálták és égették is őket. Azonban az állatvédelmi törvények ezeket már tiltják.

Az elmúlt években a szén-dioxid-tartalmú gázkeverékkel történő altatás az elterjedtebb, ha nagyobb telepekről van szó. Kisebb üzemek esetében injekciót használnak - tudta meg a Napi.hu.

Kiderült, mihez kezdenek a madárinfluenza miatt leölt hárommillió szárnyassal

A leölés hatósági állatorvos felügyeletével, illetve közreműködésével történik. A hatóságok rendelik a telepre az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. munkatársait, akik a fertőtlenítésről és a tetemek feldolgozásáról gondoskodnak. Az állami tulajdonú cég eleve annyi teherautót rendel a helyszínre, hogy az összes állati holttestet egyszerre elszállítsák. A fertőzött állattartó telepeket kitakarítják és fertőtlenítőszerekkel kezelik. 

A megölt állatok semmilyen módon

nem hozhatók forgalomba húsként.

Bonyolult kémiai és fizikai eljárásokkal vonják ki belőlük a még hasznosítható anyagokat. A járvány miatt leölt példányokat először hőkezelik - forró folyadékba és kamrába kerülhetnek. Általában centrifugálással leválasztják a zsírokat, majd szárítással és őrléssel fehérjelisztet készítenek a maradványokból. Így sok ásványi anyag - például kalcium, nitrátok, vas -, valamint aminosavak vonhatók ki a tetemekből.

Az így elkészült őrlemények és kivonatok már biztosan nem tartalmaznak baktériumokat vagy vírusokat, de még gombaspórákat sem. Biztonsággal adagolhatok állati takarmányokhoz, főként proteinpor készül belőlük a vágóhídra szánt marháknak, sertéseknek. Gyakoribb megoldás, hogy szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállításához használják fel a készítményeket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×