eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Lufiárak az ingatlanpiacon

Miközben az eladási árak már elkezdtek korrigálni az elmúlt két év lendületes emelkedését követően, addig az eladók egy része erről mintha nem akarna tudomást venni, és továbbra is az általuk megálmodott árakon értékesítené az ingatlant, de ez ma már nem megy – derül ki a Balla Ingatlan elemzéséből.

Az eladók részéről mindig is jellemző volt az, hogy túlárazzák a lakásaikat, azaz magasabbra tartják annak értékét, mint egy ingatlanközvetítő vagy értékbecslő, aki jól ismeri a piacot. Ennek nem csak az volt az oka, hogy minél többet szerettek volna kapni érte, hanem az is, hogy az árat megtoldották a lakás érzelmi értékével.

Az elmúlt hónapok során azonban egy újabb tényező is felbukkant a túlárazás okaként: az ingatlanpiaci áremelkedésről szóló hírek. Aminek természetesen volt alapja, hiszen az árak másfél év alatt 30 százalékkal emelkedtek Budapesten, de akadtak olyan kerületek és lakástípusok, ahol 50-60 százalékos drágulással is találkozhattunk - mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetője.

Ugyanakkor mára megfordult a piac, vagy legalábbis megtorpant a növekedés. A trendfordulónak az az oka, hogy az eddigi áremelkedést kiváltó tényezők - az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások, a módosított CSOK és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke - hatása mára jelentős mértékben gyengült.

A vevők már nem hajlandók és nem is tudják megfizetni a túl magas árakat, akár befektetésről,

akár lakhatási célú vásárlásról van szó.

Nagy Andrea, a Balla Ingatlan I., II. és XII. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint nagyon válogatósak lettek a vevők. A mára kialakult árak viszont sok esetben irreálisak, így egyre nagyobb mértékű ismét az alku, és csak az igazán keresett, jó lakásokat veszik meg az érdeklődők a meghirdetett árakon. Utóbbiak azonban a kínálatnak mindössze egy-két százalékát teszik ki. “A hirdetési árak mind lufiárak az átlagos és az átlag alatti paraméterekkel rendelkező lakások esetében” - hangsúlyozta az ingatlanközvetítő.

Ugyanígy látja Schneider Zoltán is, a Balla Ingatlan V. és VI. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint azért beszélhetünk lufiról az ingatlanpiacon, mert nincs mögötte semmi, ami indokolná az árak ilyen mértékű emelkedését. Rengeteg túlárazott ingatlannal találkozni most a piacon,

“sokszor ugyanazt érzem, mint ami lezajlott 2008-ban”

- tette hozzá.

Az eladók egy része persze megpróbálja kitartani a magasabb eladási árakat, azonban a vevők egyre kevésbé érdeklődnek a túlárazott lakások iránt, inkább kivárnak - jegyezte meg Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

A túlárazás a mértéke akár a 30 százalékot is elérheti, tehát egy reálisan 15 millió forintba kerülő békásmegyeri panellakást könnyedén meghirdetnek a tulajdonosok akár 4-5 millió forinttal drágábban is - jelezte Nagy Andrea. Pedig Sebestyén Tamás szerint Zuglóban például, ha egy 46 négyzetméteres, másfél szobás panellakást 17 millió forintnál drágábban kínálnak, arra már nem lesz vevő. Ugyanez igaz akkor is, ha egy háromszobás panellakást 20-21 millió forintnál drágábban akar eladni a tulajdonosa. A reális, piaci árak jelenleg a XIV. kerületben 300-350 ezer forint közötti négyzetméterárakat jelentenek a panellakásoknál, míg ugyanez a XI. kerületben 330-400 ezer forint.

Ezzel szemben az eladók néha olyan árakon próbálkoznak az értékesítéssel, melyért téglalakásokat, sőt adott esetben akár újszerű ingatlanokat is lehet vásárolni - tette hozzá az ingatlanközvetítő, aki hangsúlyozta, hogy a vevők mára sokkal óvatosabbá váltak, és igyekeznek elkerülni, hogy valami rossz vételbe fussanak bele.

A hirdetési árakból ismét egyre többet tudnak alkudni a vevők, sőt a rossz adottságú lakásoknál már kifejezetten komoly árengedményt lehet elérni - jelezte Nagy Andrea. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy

ma már a 10 százalékos alku sem ritka a bel-budai ingatlanpiacon.

Sebestyén Tamás is arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az elmúlt egy-két évben irányáron, vagy csak jelképes, 100-200 ezer forintos alku után keltek el a panellakások, addig a XIV. és a XVI. kerületben ma már 3-4 százalék körülire tehető az alku átlagos mértéke.

Az alku pontos mértéke persze nagymértékben függ attól, hogy mennyi az adott ingatlan hirdetési ára, így egy reálisan árazott ingatlan esetében nem számíthatunk komoly árengedményre. Márpedig úgy tűnik, hogy az eladók lassan rájönnek, hogy ha nincs érdeklődés a megálmodott árakon az ingatlanjukra, akkor mérsékelniük kell az árat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×