Infostart.hu
eur:
365.33
usd:
326.59
bux:
142781.14
2026. október 12. hétfő Miksa

Hatalmas összeget kaszált tavaly a Szerencsejáték Zrt.

A cég becslése szerint tavaly a teljes árbevétel 44 százaléka származhatott sportfogadásból, a forgalom 2012 és 2015 között a két és félszeresére, közel 130 milliárd forintra nőtt – írta a Világgazdaság.

A dinamikus bővülés arra vezethető vissza, hogy 2016-ban a labdarúgó-Európa-bajnokság hatására megnövekedett a kereslet a bukmékeri fogadások iránt, de a fogadópontok terjedése, az információs és tartalomszolgáltatási fejlesztések is hozzájárulhattak a kedvező folyamathoz - foglalta össze a Világgazdaság.

A totó, a góltotó, a tippmix és a tippmix­pro játékokból álló termékpalettánál változatlanul a hagyományos, papíralapú játék a népszerűbb, de az online platform is lendületesen növekszik. A szelvények 22 százalékát már 2015-ben is az interneten töltötték ki a játékosok, ez az arány tavaly a 35 százalékot is elérhette.

A társaságnak nincsenek adatai arról, milyen hatással volt a forgalomra az illegális fogadási oldalak blokkolása, de egyetért azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két év alatt 342 engedély nélkül működő portált tett elérhetetlenné, illetve sújtott több százmillió forintos büntetéssel, hiszen ezek az irodák Magyarországon nem fizetnek sem adót, sem járulékokat.

Címlapról ajánljuk
Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint stabilizálta magát a cseh kormánypárt a hétvégi kettős választáson. A közelgő második forduló után tisztul még a kép, de az már most látszik, hogy az ellenzéken belül komoly átrendeződés körvonalazódik. Mészáros Andor mondta el a részleteket.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×