Házasság

Magyarországon napjainkban 5,1 millió és 4,7 millió férfi él – közölte a KSH főosztályvezetője. A 15 éves és idősebb nők 29 százaléka hajadon, ez az arány a 2001-es népszámláláskor 22 százalék volt. A 15 évesnél idősebb férfiak 41 százaléka nőtlen, itt is jelentős aránynövekedés volt megfigyelhető az ezredforduló óta. Ezekkel párhuzamosan jelentősen csökkent a házasok aránya is: a nőknél ez jelenleg 9,5, a férfiaknál 11 százalékponttal csökkent – részletezte Grábics Ágnes.

Gyerekek száma

A gyermekszám alakulásáról a KSH főosztályvezetője elmondta: „1000 szülőképes korú, tehát 15-49 korcsoportú nőre jutó élve születés 2015-ben 40 újszülött volt. A legtöbb gyermeket a 30-34 éves nők hozták világra, őket a 25-29 évesek követik. Ennek a korosztálynak az ezredfordulón a 44 százaléka volt gyermektelenek aránya, ez napjainkra 70-re emelkedett. A 30-34 évesek körében az ezredfordulón tapasztalt 18 százalékról 42-re emelkedett a gyermektelenek aránya, ami demográfiai szempontból elég rossz tendencia” - fűzte hozzá Grábics Ágnes.

Halálozás

A KSH főosztályvezetője ismertette, hogy a születéskor tapasztalható fiútöbblet 50 éves korra egyenlítődik ki, onnantól növekszik a nők aránya. Az ezredforduló óta a nőknél növekvő tendenciát mutat a halálozások száma, a férfiaknál némi csökkenést. A nők átlagos életkora 77,5, a férfiaké 70 év volt 2015-ben.

„A halálokok első helyén továbbra is a keringési rendszer betegségei állnak. A nőknél a halálozások 57, a férfiaknál 45 százalékban felelős ez a betegségcsoport. A második helyen a daganatos betegségek állnak, a nőknél 23, a férfiaknál 27 százalékkal” - mondta Grábics Ágnes.

A születéskor várható átlagos élettartam kismértékben emelkedik Magyarországon, a nőké jelenleg 78,6, a férfiaké 72,1 év – tette hozzá a KSH főosztályvezetője.

Munka

Még a férfiak több mint kétharmada foglalkoztatott, a nőknél továbbra is csak 57 százalék körüli ez az arány, ugyanakkor jellemző, hogy a nők átlagosan magasabb képzettséggel rendelkeznek - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Nők és Férfiak 2015 kiadványából.

„A nők 57,8 százalékos foglalkoztatási rátája jelentősen elmarad a férfiak 70,3 százalékos arányától. A nőknél a legmagasabb foglalkozási rátával; 81,4 százalékkal a 40-49 éves korosztály rendelkezik, a férfiaknál pedig a 30-39 évesek, 89,6 százalékos aránnyal” - mondta Grábics Ágnes.

A KSH főosztályvezetője jelezte, a női foglalkoztatottak leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és az oktatásban dolgoznak, a férfiaknál szintén a feldolgozóipar a vezető ágazat, ez után az építőipar, illetve a kereskedelem és a gépjárműjavítás a legtöbbet foglalkoztató területek.

„Végzettség tekintetében vannak eltérések, a nők 40 százaléka, a férfiak harmada alapfokú végzettséggel rendelkezik. A nők 30 százalékának van érettségije, a férfiaknál ez az arány 25 százalék, a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya megközelíti a 17 százalékot, a férfiaknál ez 14,5 százalék, tehát a nők átlagosan magasabb képzettségi szinttel rendelkeznek, mint a férfiak. Az továbbra is igaz, hogy ehhez képest, azonos beosztásban kevesebbet keresnek, mint a férfiak” - tette hozzá Grábics Ágnes.

Még mindig szembetűnő a különbség, átlagosan a nők a férfiak keresetének 84,5 százalékát kapják. A legkisebb a különbség a különösebb szakértelmet nem igénylő munkáknál, itt a nők keresete a férfiakénak 91,4 százaléka. A legnagyobb azonban a felsőfokú végzettséget igénylő területeken, az arány itt csupán 71 százalékos, tehát a női foglalkoztatottak a férfiak keresetének csupán 71 százalékát érik el – hangsúlyozta a KSH főosztályvezetője.