eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Hiába a hamis kínai méz, mégsem lehet a címkén, hogy honnan származik

A jelenlegi 70 dekagrammról legalább egy kilogrammra szeretné emelni az átlagos éves mézfogyasztást Magyarországon a Földművelésügyi Minisztérium - mondta a tárca államtitkára. Nagy István hozzátette: azt javasolja a fogyasztóknak, hogy akár közvetlenül a termelőktől vásároljanak mézet, mivel az európai piacot elárasztotta a kínai méz.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek is megtanuljanak a mézzel bánni, illetve meg tudják különböztetni, hogy az egyes mézfajták miben különböznek egymástól és a méznek milyen felhasználási lehetőségei vannak. Hiszen ma Magyarországon még csak 70-75 dekagramm az átlagos mézfogyasztásunk évente, míg Európában ez a szám egy kilogrammal több, 1,7 kilogramm” - közölte a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.

Nagy István elmondta: a cél az, hogy 2020 környékére legalább az egy kilogrammot elérje a magyar mézfogyasztás.

„Az utóbbi időben sajnos amikor a hírekben mézről van szó, mindig negatív kontextusban tűnik fel. Tudunk a hamisításos ügyekről, a kínai ügyről, tudjuk azt, hogy milyen problémák vannak a megjelöléssel” - emlékeztetett az államtitkár.

Hozzátette: Ismerheti mindenki azt a küzdelmet is, amit az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a minisztérium folytat a méhészekkel karöltve.

„Jelenleg még a legtöbb méhész udvarán ott áll a 2016-os méztermés. Mindez annak köszönhető, hogy az ipari eredetű kínai méz elárasztotta Európát, még tele vannak a raktárak, és mivel nem ürültek ki, még nem tudunk beszállítani” - vázolta a problémát a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.

Ez Nagy István szerint nemcsak a 20 ezer méhészt, hanem a fogyasztókat is nagyon negatívan érinti, hiszen ők azt hiszik, hogy mézet vásárolnak, közben pedig egy ipari úton előállított műterméket vesznek.

Közölte: azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unióban a mézesüveg címkéjén megfelelően fel tudják tüntetni azt, hogy a méz honnan származik. Ezzel ugyanis el lehetne érni azt, hogy az Európában termett méznek legyen helye.

Hozzátette: arra is van nyitottság, hogy ne csak annyi szerepeljen a címként, hogy az unióból származik a méz, csak lassan halad az ügy.

„Most, a téli időszakban van az Európai Bizottság előtt az a javaslat, amit az európai méhészegyesületek benyújtottak. Egyetlen dolog miatt megy ez nehezen keresztül a rendszeren: azért, mert Európában mézhiány van, ezért szükség van az import mézre. A mézes címkén viszont nagyon rosszul nézne ki az, ha azt írnánk rá, hogy Kínából származik a méz. A fogyasztókhoz ugyanis eljut az a véleményünk, hogy mennyire csapnivaló, és mennyire nem alkalmas arra, hogy mézként beszéljünk róla” - indokolta Nagy István.

„Azért megy a küzdelem, hogy legalább azt feltüntethessük, hogy az Európai Unión belülről vagy azon kívülről származik a méz. Ha legalább ezt el tudjuk érni, akkor már van helye újra a magyar méznek a nemzetközi piacon” - fogalmazott a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×