Infostart.hu
eur:
369.05
usd:
335.72
bux:
143236.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

A magyar mangalica megindul az Amerikai Egyesült Államokba

Megkezdődhet a magyar mangalica exportja az Amerikai Egyesült Államokba - mondta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke az MTI-nek, hozzátéve, az itt tenyésztett, hungarikumnak számító mangalicahízókból 20 ezer kerül a vágóhidakra, a termékek nagy részét pedig a prémium piacokra exportálják.

Tóth Péter elmondta, a kiviteli lehetőség most az amerikai piaccal bővül. Közölte, a napokban már kiérkezett az Egyesült Államokba az első friss, fagyasztott magyar szállítmány, igaz, egyelőre csak 60 kilogramm, amelyet gasztronómiai-bemutatókon használnak fel. A mangalicahúsból készült ételeket csütörtökön mutatják be a texasi Houstonban egy díszvacsora keretében. Emellett lesz még bemutató a tervek szerint Dallasban és New Yorkban is.

Az elnök szerint mindez azért fontos, mivel ez az első alkalom, amikor nyers húst - és nem terméket - szállíthatnak az Egyesült Államokba Magyarországról. A bemutatókon a potenciális vásárlók ismerkedhetnek meg a mangalicával.

Hozzátette: a tárgyalások alapján már amerikai vevő is jelentkezett, akivel már lehet üzletet kötni.

A piacról elmondta, az elmúlt 6-7 évben Ázsiában is egyre több mangalicát vásároltak, most pedig az amerikai piac is megnyílhat a mangalicahús előtt, és ott is a prémium termékek közé kerülhet.

Aláhúzta, az Egyesült Államok piacára nagyon nehéz friss húst szállítani másik országból. Úgy vélte, az újabb piaci lehetőség tovább növeli belföldön is a mangalica ázsióját, tartási kedvét, ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat.

Az Amerikába szállított hús az Olmos-Tóth Kft. tenyésztéséből származik, a mangalicákat a Pick Szeged Zrt. vágta le, mivel ez a cég rendelkezik a szükséges amerikai exportengedélyekkel. A szállítás és a bemutatók a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének szervezésében valósulnak meg.

Magyarországon 9500 mangalicakoca van, és mintegy 60 ezer hízó. A hízókból mintegy 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon, ám az egyesület szeretné az utóbbi számot legalább 30 ezerre növelni. Az új piacok keresését az orosz embargó negatív hatása is ösztönzi - hívta fel a figyelmet a szakmai szervezet elnöke.

A vágóhídon levágott hízók mintegy 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, de jelentős vásárló Németország, Svédország és Anglia, továbbá az ázsiai országok, Japán, Szingapúr, Hongkong és Tajvan is.

A tenyésztők árbevétele éves szinten mintegy 3,6-4,0 milliárd forint, a termékek eladását is hozzászámítva az éves árbevétel 9-10 milliárd forintra tehető. Ebből az exportbevétel 25-30 százalékot tesz ki, de a kivitel arányát is növelni akarja az egyesület - mondta Tóth Péter.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A szocialista nehézipartól az uniós K+F-projektig: egyetlen szakmunkás életútján keresztül is jól bejárható a magyar munkaerőpiac elmúlt négy évtizede. A késő szocialista nagyüzem biztonsága, a rendszerváltás utáni tömeges állásvesztés, a kilencvenes évek vállalkozói újrakezdése, a multik megjelenése, a 2008-as válság, majd a 2010-es években jelentkező munkaerőhiány. A Portfolio és a Központi Statisztikai Hivatal közös cikksorozatának második részében Kovács László fiktív történetén és a KSH hosszú idősoros adatain keresztül mutatjuk be, hogyan változott meg Magyarországon a munka értéke, a munkahely biztonsága és a szakértelem alkupozíciója a gyárkaputól a nyugdíjig.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×