Kiemelték, a növekedésben egyre meghatározóbb szerephez jut a fogyasztás növekedése, ami ellensúlyozza a beruházások második negyedéves visszaesését. A költségek fokozatos emelkedésével és az élénkülő kereslettel párhuzamosan az infláció stabilan pozitív tartományba emelkedik és 2018 közepén kerül a cél közelébe - írták.

A költségvetési hiány a korábban jelzettnél alacsonyabb lehet az MNB szerint, a bruttó hazai termék (GDP) 1,4-1,5 százaléka között alakul, míg 2017-ben 2,1-2,3 százalékra várják.

Az Inflációs jelentés fő számait kedden, a kamatdöntés után tette közzé a jegybank. Ebben az eddig várt 0,5 százalékról 0,4 százalékra csökkentette idei, és 2,6 százalékról 2,3 százalékra a jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzésén nem változtatott, az MNB továbbra is azzal számol, hogy 2016-ban a gazdaság 2,8 százalékkal bővül, 2017-ben pedig a növekedés 3 százalékra gyorsul.

A jegybank szakértői szerint előrejelzéseik feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a betéti eszköz korlátozásával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mérték ösztönzésével.

Az MNB szerint a növekedést 2016-ban visszafogja az uniós források jelentős mérséklődése, ugyanakkor előretekintve, a kormányzati elköteleződéssel összhangban, az állami beruházások felfutására számítanak.

A kis- és középvállalatok hitelezése dinamikusan növekszik, amelyet az MNB növekedéstámogató programja is egyre inkább élénkít. A lakáscélú hitelezés szegmensben látható jelentős növekedés összhangban van az ingatlanpiaci fordulattal és a gazdasági növekedés élénkülésével.

Az elemzés szerint 2017-től a járműipari fejlesztések is támogatják a vállalati beruházások növekedését, valamint a mezőgazdasági terméseredmények várhatóan kedvező alakulása érdemben növeli a GDP-növekedés ütemét.

Mint írták, a külső kereslet visszafogottabban alakulhat a korábban vártnál, a feltörekvő országok mérsékeltebb konjunkturális kilátásaival és a Brexit európai konjunktúrára gyakorolt negatív hatásával.

Kiemelték a külső adósságállomány mérséklődésével párhuzamosan csökkenő külső sérülékenységet, ami hozzájárul az ország külső megítélésének javulásához.

Az alacsony hiány mellett az államadósság ráta akár 74,5 százalékra is csökkenhet az idén a tavalyi 75,3 százalékról a költségvetési egyenlegtől függően, míg jövőre 73,5 százalékra várják.