„Mivel ez az iparág nagyon gyorsan fejlődik, a töltőinfrastruktúra is évről évre változik. Nőnek a kapacitások, ahogy nőnek a járművek hatótávolságai is” - mondta Ungár János.

„Európában jelenleg óriási piaci potenciál van ebben az iparágban. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is azt gondoljuk: fontos, hogy minél inkább legyen magyar hozzáadott érték az infrastruktúra kiépítésében” - hangsúlyozta.

Elmondta, hogy ha valaki elektromos autóval közlekedünk, megváltoznak az utazási szokásai. Úgy szervezi a napját, a tennivalóit, hogy egy-egy töltőállomást mindig igyekszik útba ejteni, amikor erre lehetősége van. Így miközben valamit elintézünk, az autó szépen tölt.

„Ezért szükséges az, hogy lehetőség szerint azokon a helyeken, ahol gyakran várakozunk, ahol ügyeket intézünk, legyenek töltőállomások. Abba az irányba halad a világ, hogy a városok forgalmas helyein, a csomópontoknál, a P+R parkolókban ilyen töltőállomásokat telepítsenek” - magyarázta a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke.

A szakértő szerint a töltőinfrastruktúrában azzal kell számolni, hogy nagyjából minden tíz autóra kell, hogy jusson egy töltőállomás közterületen ahhoz, hogy ezek a járművek torlódás nélkül tudjanak tölteni.

„Ebben a tekintetben érdemes megnézni, hogy mik azok a célszámok, amelyeket az egyes tagállamok – így Magyarország is – kitűzött maga elé. Eszerint 2020 körül Magyarországon körülbelül 50 ezer elektromos járműre lehet számítani, vagyis durván ötezer töltőállomást kell telepíteni” - mondta Ungár János.

„Általában az a tapasztalat, hogy ahol lényeges és gyors fejlődésnek indul ez az iparág, az azért történik, mert az állam szerepet vállal ezeknek a töltőknek a kiépítésében. Amíg ugyanis nincs elég töltőállomás, nem lesznek járművek” - mondta a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke.