Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

A fürdőszobára megy el a megtakarításunk

Fürdőszobát és konyhát újítanak fel a legtöbben a lakástakarék-pénztári megtakarításaikból - mondta az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Köntös Péter kiemelte: ezt a megtakarítást többen használják felújításra, mint vásárlásra, azért, hogy lakásuk értékét megőrizzék, vagy növeljék.

Az elmúlt években nem történt jelentős trendváltozás: továbbra is a felújítás és a korszerűsítés az a cél, amelyre a legtöbben felhasználják a lakástakarék-pénztári megtakarításaikat – közölte Köntös Péter.

Az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese emlékeztetett: akik most hozzájuthatnak a szerződéses összegükhöz, 4-8 évvel ezelőtt kötöttek szerződést. Ők akkor még jellemzően kisebb betéti összeggel kötötték meg a szerződéseket, és nagyjából 2,5-3 millió forintot tudnak elérni és felhasználni.

„Ennek az összegnek nagyjából a fele a megtakarítás, a fele pedig a fix kamatozású, szerződéskötéskor rögzített kölcsönrész, amit pluszban lehet igényelni. Tehát átlagosan mintegymásfél millió forint körüli megtakarításról és egy hasonló összegű kölcsönigénylési lehetőségről beszélünk” - ismertette.

„Az összeg felhasználásakor a lakás felújítását, korszerűsítését számlákkal kell igazolniuk az ügyfeleknek. A nagyon kézenfekvő eszközökön felül – amiket egyértelműen lakáscélú felhasználásként lehet azonosítani – vannak kevésbé egyértelmű dolgok is. Ilyenek például a beépített bútorok vagy eszközök, amelyek kapcsán fontos szabály, hogy úgy kerüljenek beépítésre, hogy gyakorlatilag a ház vagy az ingatlan részévé váljanak” - tanácsolta Köntös Péter.

Elmondta, hogy jellemzően a fürdőszobát, a fűtési rendszert korszerűsítik, a tisztasági festést vagy a homlokzati szigetelést végzik el a lakástakarék-pénztári megtakarításból. De van egy olyan réteg, amely akár luxusberuházásnak tekinthető dolgokat is megvalósít.

„Egy konyha felújítása az előzőekhez mérten nem az életminőséget közvetlenül befolyásolja, hanem inkább az esztétikai vagy a használati értékén keresztül biztosít kellemesebb közérzetet. És lássuk be, a konyha mégiscsak fontos része az életünknek, ott étkezünk, a barátaink is megfordulnak ott. A konyha az a hely, ahol biztosan találkozunk egymással a családban, éppen ezért fontos, hogy a konyha is jó közérzetet biztosítson a család számára” - tette hozzá az OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgató-helyettese.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×