A Századvég kutatói emlékeztetnek, hogy az éves bázisú inflációs mutató az idei év első hónapjában 0,9 százalékos szinten maradt, megtört tehát a szeptember óta tartó növekvő trend. Az áremelkedés ütemének megtorpanása mögött elsősorban az adó- és illetékváltozások állnak: az áfa-, valamint a bürokráciacsökkentés érezteti hatását, továbbá a jövedéki adó tavalyi emelése már bekerült a bázisba. Emellett az alacsony olajárak is éreztetik inflációt leszorító hatásukat, éves alapon 5 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára januárban, ami önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte az inflációt - fejtik ki.

Az elemzés szerint az élelmiszerek körében mért lassuló infláció két tényező eredőjeként alakult ki. Egyrészt a 2015. évi kedvezőtlen mezőgazdasági év árakra gyakorolt hatása felfelé húzza az inflációt, miközben a sertéshús áfájának csökkentése ezt a hatást a termékkör egészében bőven ellensúlyozza. Szintén csökkenés tapasztalható a tejtermékek árában is. Az átlagosnál továbbra is magasabb a szeszes italok és dohányáruk árának emelkedése: a decemberi 3,8 után januárban 3,5 százalék. Az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós fogyasztási cikkek ára éves összevetésben. A felerősödött árnyomás az erősödő külső infláció eredménye. A termékcsoporton belül továbbra is kiemelendő a járművek átlag feletti, 4,5 százalékos drágulása.

A szolgáltatásokra áttérve a januári adatok alapján stabilizálódni látszik az árnövekedés mértéke, mivel már három hónapja 1,3-1,5 százalékos a szolgáltatások árszínvonalának átlagos emelkedése. A januári adatok közül érdemes megjegyezni, hogy átlag felett emelkedett az egészségügyi és az üdülési szolgáltatások, valamint a színház- és mozijegyek ára - írták. Hozzátették, hogy ki kell emelni a lakbér több mint 5 százalékos áremelkedését is.

A maginfláció eközben 1,5 százalékra emelkedett (0,1 százalékpontos változás az előző hónaphoz képest), vagyis továbbra is messze elmarad a jegybank 3 plusz-mínusz 1 százalékos célsávjának aljától is. Több tényező is tartósan alacsony inflációs környezetet vetít előre: a továbbra is alacsony külső infláció, a tartósan 2 százalék alatt ragadó inflációs várakozások, a bürokráciát érintő költségek csökkentése, valamint a különböző áfamérséklések. Amennyiben az olajár nem indul tartós emelkedésnek, úgy 2016-ban is csupán 1,5 százalék körüli inflációra számíthatunk - olvasható a Századvég elemzésében.

Ha az Európai Központi Bank (EKB) további lazítást vet be, valamint a magyar gazdaság a gyengélkedés jeleit mutatná idén, a jegybank újabb mennyiségi lazítást vezethet be, de szélsőséges esetben nem elképzelhetetlen az újabb kamatvágási ciklus beindítása sem - állítják a Századvég elemzői.