A volt jegybankelnök a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által megrendezett XVII. Pénzügyi Csúcstalálkozón kifejtette, illuzórikusnak tartja, hogy kis- és középvállalatok jelenjenek meg a tőzsdén, egy magyar középvállalat nyugat európai szemmel ugyanis a mikrovállalkozás kategóriájába tartozik. Surányi György szerint kérdés, hogy nem anakronisztikus-e a mai világban, hogy egy kis tőzsde, mint a BÉT, önállóan működjön. Véleménye szerint a kelet-közép-európai országok tőzsdéinek célszerű lenne egyesülniük.

A volt jegybankelnök kitért arra, hogy csökkent a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége, külföldi adóssága az elmúlt öt évben, köszönhetően a "példátlanul nagymértékű" folyó fizetési mérleg többletnek, és annak, hogy kivételesen nagy az ország külföldi nettó finanszírozási képessége. A csökkenésnek azonban nincs köze ahhoz, hogy a magyar állam technikai szinten hogyan finanszírozza az adósságát, eltereli-e többletlikviditását a bankok felé, inkább függ a reálgazdaság teljesítményétől, valamint a külföldi működőtőke mozgásától - mondta.

Az MNB az önfinanszírozási programmal tiszta mennyiségi élénkítést hajt végre a volt jegybankelnök szerint; ha az MNB nem terelte volna át a bankokat az állampapírpiacra, lényegesen magasabb lett volna a reálkamat szintje és az állampapírok hozama, ami káros volna a gazdaságnak. Az önfinanszírozási program útját állja a reálkamatszint emelkedésének, ami önmagában helyes, de jelzi azt is, hogy a magyar gazdaság tőkevonzó képessége jelentősen gyengült nemzetközi összehasonlításban az elmúlt években - vélekedett.

A külföldiek tőkekivonása nem annyira a pénzügyi sérülékenység mérséklődésének, hanem a külföldi befektetők bizalomhiányának a jele - szögezte le a volt jegybankelnök.