Mario Draghi utalt rá, hogy az EKB igazgató tanácsa már december 3-iki ülésén dönthet. Az eszközök közt kiemelte az EKB negatív betéti kamatait, és hangsúlyozta, hogy az eszközvásárlási program "erős és rugalmas" eszköz az EKB kezében, amelynek méretét, összetételét, időtartamát "expanzívabb fokozatra" lehet beállítani, és a körülményeknek megfelelően alakítani.

Az EKB kész minden mandátumával összeférő eszközt bevetni, ha úgy látja, hogy középtávú árstabilitási célja veszélybe kerül, és mindent meg fog tenni, hogy az infláció a lehető leggyorsabban emelkedésnek induljon - hangsúlyozta Draghi.

Az EKB elnöke ezzel megüzente a piacoknak, hogy elszánt inflációt gerjeszteni, és kötvényvásárlással több likviditást pumpálni a gazdaságba. Elemzők nagyon valószínűnek tartják, hogy az EKB még nagyobb büntetőkamatot számít majd fel az egynapos jegybanki betétekre, és valamilyen formában kiterjeszti eszközvásárlási, más néven mennyiségi könnyítési programját. A március óta folyó, az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberéig tartó program keretében az EKB havi 60 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, túlnyomó részt államkötvényt.

Az EKB betéti kamata jelenleg mínusz 0,2 százalék, azaz a bankoknak ennyit kell fizetniük begybanki betéteik után.

Az euróövezetben októberben éves szinten csupán 0,1 százalék volt az infláció, és az EKB legutóbbi prognózisa szerint 2017-ben is csak 1,7 százalék lesz, noha a bank inflációs célja 2 százalék. A nullához közeli infláció, vagy még inkább a defláció negatív spirálba taszíthatja a fogyasztást és recessziót válthat ki, mert a fogyasztók további árcsökkenést várva elhalasztják vásárlásaikat. A jegybankok általában 2 százalék körüli inflációt látnak szükségesnek a gazdaság egészséges fejlődéséhez.

Draghi beszéde nyomán az euró 0,4 százalékkal 1,0689 dollárra gyengült. A forint is erősödött az euróval szemben, a közös valutát fél 11 körül 309,21 forinton jegyezték a reggeli 310,10 forint után.