Marijn Dekkers a Bayer vegyipari konszern vezérigazgatója szerint időigényes feladat lesz a bevándorlók német munkaerő piaci integrálása. "Sok időbe és erőfeszítésbe kerül majd a bevándorlókat arra a szintre hozni, amit Németországban egy munkát keresőnek fel kell tudni mutatnia ahhoz, hogy egyáltalán el tudjon helyezkedni" - jelentette ki a Welt am Sonntag lapnak adott interjúban. Az államnak mindezt hosszú évekig kell majd finanszíroznia - hangsúlyozta.

Nem lenne szabad illúziókba ringatni magunkat - figyelmeztetett. "Legalább 15 évre lesz szükség ahhoz, hogy a menedékkérők többsége már ne szoruljon állami támogatásra és önállóan képes legyen gondoskodni magáról" - jelezte a német vegyipari és gyógyszeripari konszern vezérigazgatója. A német munkaerő kiválóan képzett és ezt nem lehet csak úgy lemásolni - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy külön problémát jelent még a nyelvismeret hiánya is.

Hasonló véleményének adott hangot a német építőipari vállalatok szervezetének elnöke Heiko Stiepelmann is a berlini Tagesspiegel am Sonntag lapnak adott interjúban. "Annak vannak csak esélyei nálunk, aki szakképzettséggel rendelkezik" - mondta. Az építőipari ágazat elsősorban szakmunkásokat foglalkoztat. Olyanokat, akik három éves szakképzéssel rendelkeztek és valamilyen szakmai területre specializálódtak. "Nagyon magas követelményeket támasztunk" - mondta, hozzátéve, hogy "szakképesítés nélkül az építőiparban gyakorlatilag lehetetlen elhelyezkedni".

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a Tagesspiegel hétfői számában megjelenő interjúban a kulturális és nyelvi akadályok leküzdésére és "a mi értékrendünk" tiszteletben tartására szólítja fel a bevándorlókat. Az integrációban kulcsszerepe van a munkaerő piaci részvételnek - szögezi le a Bundesbank elnöke a cikkben.

A Deutsche Bank közgazdásza David Folkerts-Landau korábban egy elemzésében kifejtette, hogy a bevándorlás lehetőséget teremthet a német gazdaságnak arra, hogy az elöregedés miatt ne veszítsen növekedési dinamikájából.

Abban azonban már megoszlik a német közgazdászok véleménye, hogy a Szíriából, Afganisztánból vagy Irakból érkező bevándorlók alacsony képzettségük miatt alkalmasak-e egyáltalán arra, hogy munkát találjanak Németországban.

"Az csak illúzió, hogy a menekültáradat megszabadíthatja Németországot demográfiai gondjai gazdasági következményeitől" - mutatott rá Jörn Quitzau, a Berenberg bank közgazdásza.

A menekültáradat emellett óriási állami kiadásokkal is jár. A Commerzbank számításai szerint az idén 7 milliárd euró közvetlen és közvetett költségei lesznek az államnak egyebek között a migránsok élelmezésével, elszállásolásával, a meleg ruházat és a fűtés biztosításával kapcsolatban. Jövőre pedig a kiadások már 17 milliárd euróra emelkednek és ehhez adódnak még a tanárok, nevelők és szociális munkások létszámának megemelésével járó költségek is.

A bevándorlók ellátásának azonban rövid távon konjunktúra-élénkítő hatása is lehet, miután - mint arra Marijn Dekkers, a Bayer vezérigazgatója rámutatott - "az embereknek enniük kell, ruhára van szükségük és valahogy el is kell tölteniük az idejüket".