Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
331.94
bux:
146321
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Az uniós források felhasználásáról egyeztetett Lázár János

A 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban a források felhasználásában a gazdaság kapja a főszerepet, az ország legfontosabb célja, hogy a magyar gazdaság tartósan növekedési pályára álljon - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában a gazdasági kamarákkal és munkaadói érdekképviseletekkel folytatott egyeztetés sajtónyilvános köszöntőjében.

Kijelentette: a kormány a jövőben úgy jelentet meg pályázatokat európai uniós forrásból, hogy előtte konzultál az érintettekkel, és bírja azok jóváhagyását, akik számára a lehetőség kínálkozik.

A 2014-2020-as időszakban a forrásokhoz olcsóbban, gyorsabban és egyszerűbben kell hozzájutniuk az érintetteknek, ehhez szükség van az uniós pénzek hozzáférésének megkönnyítésére, az építési szabályok megváltoztatására, a közigazgatási bürokrácia csökkentésére, az adóeljárási szabályok ésszerűsítésére - mondta. Szükségesnek nevezte a folyamatos visszajelzést, a monitoringot, hogy kiderüljön, a pályázatok, az eljárási rendek, visszaigazolják-e a meghatározott célt.

Lázár János szerint az érintett gazdasági szereplők intenzív támogatására volt szükség ahhoz, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban a rendelkezésre álló 8000 milliárd forint keret 100 százalékát ki tudja fizetni, még akkor is, ha ennek a keretnek csak egy kis részét kapta meg közvetlenül a gazdaság.

Hangsúlyozta: a kamarákat, a szakmai érdekképviseleteket szeretnék bevonni a 2007-2013-as fejlesztési ciklus tanulságainak értékelésébe is. "Nem az államnak kell diktálnia, hogy mire lehet Magyarországon pályázni, az államnak ki kell szolgálni azokat az igényeket, amelyek a gazdaság fejlesztésével kapcsolatosak" - fogalmazott Lázár János.

Megismételte, a 2014-2020-as időszak keretéből már 1000 milliárd forint uniós forrást kiírtak, újabb 1000 milliárd forintos csomag meghirdetés előtt áll, a folyamatba kontrollt iktatnak az uniós szabályok betartásával, és lehetőség szerint negyedévente vizsgálnák a mostanihoz hasonló körben, hogy a kiírt pályázatok szolgálják-e a gazdaság céljait. Konkrét visszajelzést várnak a vállalkozásoktól a kamarákon, érdekképviseleteken keresztül, hogy látni lehessen, milyen irányban halad a folyamat és a kitűzött célt elérték-e - mondta.

Szólt arról is, a kormány úgy módosítja a pályázati lehetőséget a vállalkozások számára, hogy a vissza nem térítendő, és visszatérítendő támogatás 50 százaléka pályázati előlegként a beruházás megkezdésekor lehívható legyen, továbbá könnyítik a biztosítékadási kötelezettséget.

A miniszter egyetértett azzal a kamarai véleménnyel, hogy 2016-2017-ben a magyar gazdaságnak szüksége van olyan intézkedésekre, amelyek növelik az ország versenyképességét, szerinte jelentős tartalék van az állami bürokrácia leépítésében, a kifizetett források pedig dinamizálhatják a gazdaságot.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök kiemelte: a 2014-2020-as időszak fő feladata olyan pályázatok megjelentetése, amelyek a gazdasági fejlődést élénkítik, alkalmasak a versenyképesség, a foglalkoztatási helyzet javítására.

Emlékeztetett arra, hogy a kamara korábban többször is kifogásolta az uniós források nem megfelelő felhasználását, emblematikus példaként hozta fel a ravatalépítést, a dísztér felújítást, a nem fűthető uszodákat.

Úgy vélte, a 2014-2020-as időszak pályázati kiírásai kapcsán érződik egyfajta vállalkozói türelmetlenség, az is látható, hogy a külpiaci folyamatokban kockázatok vannak, a külgazdasági szívóerő gyengülhet, az új pályázatokhoz kapcsolódó makrogazdasági források a jövő évben még nem lesznek kifizetve, hiszen az engedélyek, a kivitelezés, a források elszámolása hónapokat vesz igénybe, meghaladhatja akár az egy esztendőt is.

Címlapról ajánljuk
Félelem a munkácsi dróntámadás után: a háború óta Kárpátalja nagyon megváltozott – helyszíni tudósítás

Félelem a munkácsi dróntámadás után: a háború óta Kárpátalja nagyon megváltozott – helyszíni tudósítás

Kétszer is megszólalt a légiriadó Kárpátalján, amikor Ukrajna nyugati térségeit több dróntámadás is érte kedden. Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter is megszólalt, két napra leállt a magyar vasúti közlekedés Ukrajna felé. A történtekről és a helyiek félelmeiről Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó újságírója beszélt az InfoRádióban.

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×