Az indoklás szerint a módosítás célja egyes európai uniós jogszabályoknak a magyar jogrendbe való átültetése, de a javaslat ezzel párhuzamosan erősíti a fogyasztóvédelmet is.

A biztosítási törvény egyik változó előírása szerint, ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény, vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók hatvan napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.

A biztosítónak értesítenie kellene ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról. Az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.

A módosítás kitér arra: az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére. Külön kiemeli a javaslat a biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozó kötelezettséget.

A biztosítási törvényben változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.

A módosító csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az egyes kibocsátók esetén melyik tagállam minősül székhely szerinti tagállamnak, illetve a harmadik országbeli kibocsátókra is tartalmaz rendelkezéseket.

A módosítás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie, és pontosítja az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét, a legalább 100 ezer euró névértékű értékpapírt kibocsátók tekintetében. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.

A törvényjavaslat, figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosítja a féléves jelentések közzétételének határidejét is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolás időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.

Módosul a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi törvény is. A javasolt változtatás rögzíti, hogy az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.

A módosítás a magyar jogrendbe átülteti az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is.

A bírság maximumának meghatározása szerint a vállalkozások esetében kiszabható legfeljebb 10 millió euró, és a természetes személyek esetében kiszabható legfeljebb 2 millió euró összeget az irányelv hatálybalépésének napján, vagyis 2013. november 26-án érvényes hivatalos árfolyamon, 298,48 forinton kell átváltani a büntetés kiszabásakor.