A KPMG évente megjelenő EU Funds in Central and Eastern Eurpoe jelentése szerint a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka, 21,7 milliárd euró már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon 2014 végéig, amely az előző évi 62 százalékos kifizetési arányhoz képest 25 százalékpontos növekedést jelent, és meghaladja az uniós átlagot.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta, hogy a KPMG jelentése visszaigazolja a kormány fejlesztéspolitikai rendszer átalakítására tett lépéseinek helyességét, köztük azt, hogy 2013-ban a Miniszterelnökséghez került a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és uniós források felhasználásának felügyelete.

A lényegi átalakítás eredményei tükröződnek a KPMG tanulmányában is. Magyarország képes lesz "befutni" azt a pályát, amely az európai uniós források felhasználásában a 2007-2013-as időszakban előtte állt - jelentette ki a helyettes államtitkár.

A tanulmány megerősíti, hogy 2014 végéig a teljes uniós keret 87 százalékát kifizették Magyarországon, ezzel a régióban a második helyen állt. Jelenleg a 2007-2013-as időszak kifizetési szintje 7706 milliárd forinton áll, kevesebb mint 500 milliárd forintot kell az idei év végéig kifizetni a teljes keretösszeg lehívásához - mondta.

Az elmúlt évben a régió országai között Magyarország több mint 10 százalékos többletvállalást tudott tenni, erre azért volt szükség, hogy a 100 százalékos forráslehívás egyértelműen biztosított legyen - fejtette ki a helyettes államtitkár, megjegyezve, hogy a tanulmányból is látszik: 2014-ben voltak olyan környező országok, amelyek még a rendelkezésre álló keretet teljes egészét sem tudták lekötni, így elvesztették a lehetőséget a 100 százalékos forrás felhasználásuknak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós fejlesztési források felhasználásában történt jelentős előrelépés kötődik a 2013-ban bevezetett változáshoz, a Miniszterelnökség belépéséhez. Ekkor több olyan intézkedés is született, amely a mostani eredményt hozta, például az egyszerűsített elszámolási rend bevezetése, a biztosítékmentesség lehetősége jelentős forrást szabadított fel a pályázóknál, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével pedig a pályázókat összekapcsolták a szakpolitikai szereplőkkel.

Az uniós források lehívásának története nem más, mint egy hosszútávfutás, azok az országok lesznek sikeresek, amelyek beosztják az erejüket, és a finisben dől el minden - fogalmazott. Úgy vélte, a kormány folyamatosan képes volt reagálni a folyamatokra, jó irányba vitte a fejlesztéspolitikát.

Kitért arra, hogy jó pár programot érintett az Európai Bizottság felfüggesztése, ami Brüsszelben mindennapos eszköz a rendszer működtetésében, ezzel kezelik az ellentmondásos szituációkat. Éppen ezért a tagországoknak fel kell készülniük arra, hogy a túlvállalási keretükből kezeljék a bizottsági felfüggesztés esetén előforduló kérdéseket. A magyar túlvállalásban megvannak azok a tartalékok, amelyek a bizottsági felfüggesztés végén meghatározott korrekció esetén is a 100 százalékos forráslehívást tud garantálni - mondta.