A kérdés azt követően merült fel, hogy az EURATOM Ellátási Ügynökség - amelynek ellenjegyzése nélkül nem köthetnek uniós tagállamok urán vagy nukleáris fűtőelem beszerzésére szóló szerződéseket - március 2-án elutasította a két új paksi reaktorblokkhoz tavaly december a Rosatom egyik leányvállalatával kötött megállapodást. Az ügynökség alapvetően azt kifogásolta, hogy a szerződés 20 évre kizárólagosságot biztosítana az orosz fűtőelem-gyártónak a két új reaktornál - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő március 13-i sajtótájékoztatóján.

Garribba szerint az EURATOM ügynökség és a Bizottság - amelynek jóvá kell hagynia az ügynökség döntéseit - azért küzd a hosszú távú kizárólagosság ellen, mert ez blokkolja annak lehetőségét, hogy független gyártók a helyszínen tesztelhessenek esetleges alternatív üzemanyagokat. Erre azért van lehetőség a biztonságok üzemeltetés veszélyeztetése nélkül, mert a különböző típusú üzemanyagok főbb alkotórészei megegyeznek - írja a BruxInfo.

"Az urán beszerzése több forrásból is biztosított, de fűtőelemgyártást csak néhány cég végez; ezért nagyon fontos, hogy az új üzemanyagok tesztelése előtt nyitva álljon az út" - közölte Garribba.

Az olyan reaktortípusoknál, amikhez már jelenleg is több cég gyárt üzemanyagot, a Bizottság szerződési feltételnek tekinti a tényleges diverzifikálást. Nehezebb a helyzet a Pakshoz kiválasztott orosz gyártmányú VVER-1200-as reaktoroknál, amihez egyelőre csak a Rosatom Overseas tud fűtőelemet szállítani. Garribba szerint ilyen esetekben azt ellenőrzi a Bizottság, hogy amennyiben más gyártók látnak piaci lehetőséget abban, hogy saját üzemanyagukat hozzáigazítsák az orosz technológiához, lehetőségük legyen a fejlesztés két-három éve alatt rendszeres helyszíni tesztelésre.

"Ezzel megteremtjük a gyakorlati feltételeket arra, hogy a későbbiekben - ha erre piaci igény van - beindulhasson az alternatív fűtőelemek gyártása" - közölte Garribba.

Az, hogy a tesztelési feltételeket biztosító szerződéseknek köszönhetően tényleg beindul-e a jövőben az alternatív üzemanyaggyártás, teljes mértékben a piaci igényektől függ - hangsúlyozta a bizottsági tisztviselő.

Magyarország a március 2-i EURATOM döntést követően újra háromoldalú tárgyalásokat kezdett az ügynökséggel és az orosz gyártóval a fűtőelem-szerződés módosításáról.

"Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz" - közölte a parlamenti esemény margóján újságírókkal beszélgetve Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa.

"Nincs extra költség"

Nincs hatással a tervezett 12.5 milliárd eurós paksi költségkeretre az, ha teszteléshez hozzáférést biztosítanak az új blokkoknál - vélekedett Aszódi.

"Nem követelmény, és technikailag nem is lenne megoldható, hogy a reaktortervet hozzáigazítsák az esetleges alternatív fűtőelemekhez; ha más gyártók piaci lehetőséget látnak abban, hogy a saját üzemanyagukat hozzáigazítsák a paksi blokkokhoz, ennek költségeit nekik kell állni" - jelentette ki a kormánybiztos.

A méretgazdaságosság azonban egyelőre kérdéses a VVER-1200-as reaktoroknál, amelyből a jelenleg ismert tervek alapján három fog felépülni belátható időn belül: kettő Pakson, egy pedig Finnországban. Tekintve, hogy nagyjából a fűtőelemek harmadát kell évente-másfél évente cserélni, ez előzetesen évi 60 fűtőelemre jelentette kiszámítható piacot - kalkulált Aszódi, majd hozzáfűzte, hogy ez a szám változhat, amennyiben orosz reaktormodellt választanak a Nagy-Britanniában, Csehországban és Szlovákiában tervezett új blokkokhoz.

A Euractiv hírportálnak közelmúltban adott interjújában Mike Kirst, az amerikai fűtőelemgyártó Westinghouse európai piacokért felelős elnökhelyettese kizárta, hogy a cég üzemanyagot fejlesszen az új paksi blokkhoz.

"Magyarországnak túlságosan orosz-központú a szerződése, nem látunk a fejlesztésben üzleti lehetőséget" - idézte Kirstet a Euractiv.

Állami támogatás?

Bár a magyar kormány hivatalosan nem jelentett be állami támogatást a paksi szerződésekkel kapcsolatban, a Bizottság informálisan vizsgálja, hogy a megállapodásoknak van-e állami támogatási eleme - erősítette meg Garribba.

A magyar kormány azon az állásponton van, hogy a paksi finanszírozási modell nem tartalmaz állami támogatást, mivel az állam piaci szereplőként jár el, amikor hitelt vesz fel egy fejlesztésre, amit aztán az erőmű által termelt villamos energia piaci értékesítéséből származó haszonból kíván törleszteni - magyarázta a modellt Aszódi Attila.

A hazai gazdaságossági számítások alapján - amiből Aszódi szerint több is készült, bár nem hozták őket nyilvánosságra - a hitel és a kapcsolódó költségek visszafizetése a 2026-tól induló törlesztési időszakban 50-55 eurós költséget jelent majd megawattóránként. Ugyanakkor a vonatkozó időszakban a magyar modell szerint ennél magasabb lesz az áram ára, tehát meglesz a fedezet a törlesztésre.

Tehát a Bizottsággal folyó informális egyeztetések arra koncentrálnak, hogy megalapozottak és elfogadhatók-e a magyar számítások - közölte Aszódi.

Az ügyben tájékozott uniós források szerint a magyar kormány - bár hírek szerint magától kezdeményezte az informális vizsgálatot annak érdekében, hogy biztos lehessen a finanszírozási konstrukció felől - egyelőre nem mutatta meg a tavaly decemberben aláírt három paksi szerződést a a Bizottság versenyügyi igazgatóságán.

"Hiányoznak a versenyügyi vizsgálathoz kulcsfontosságú adatok, ezért a vártnál lassabban halad a dolog" - közölte egy neve elhallgatását kérő forrás.

A paksi építkezés a tervek szerint 2018-ban indul és 2026-ban fogják üzembe helyezni az új blokkokat.