Ez utóbbi javaslatot a nemzetgyűlés szombatra virradó éjjel már elfogadta, de a reformprogramról a végszavazást kedden délután tervezte a parlament alsóháza.

Miután a kormányzó Szocialista Párt bal szárnyának tiltakozása miatt nem volt garantált a többség a tervezet elfogadásához a nemzetgyűlésben, a kormány inkább az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján rendeletben hirdette ki a reformot. A cikkely értelmében a tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

A nemzetgyűlés megkerülésére azért volt szükség, mert a kormánypárti képviselők egy része délelőtt a kormányfő értésére adta: nem fogják megszavazni a vasárnapi nyitva tartás bővítését előíró törvényt is tartalmazó reformprogramot, amely a szociálliberális gazdaságpolitikai fordulat jelképévé vált. A kormány ezt követően délután rendkívüli ülést tartott, amelyen Francois Hollande államfő engedélyezte Vallsnak, hogy a nemzetgyűléstől bizalmi szavazást kérjen kormányával szemben a reform miatt.

"Semmilyen kockázatot nem vállalok, nem vállalom a felelősségét egy olyan tervezet elvetésének, amelyet alapvetőnek tekintek gazdaságunk számára. Nem fogunk meghátrálni, ez a franciák érdeke" - fogalmazott Valls a nemzetgyűlésben. "A kormány mindent meg fog tenni, hogy ez a törvény átmenjen, mert ez kell az országnak" - indokolta a döntést a miniszterelnök.

A jobbközép ellenzék ezek után benyújtotta a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet várhatóan csütörtök este vitat meg az alsóház, de nem valószínű, hogy el is fogadja.

"Az igazság napvilágra került. Nincs többé sem kormánytöbbség, sem kormány" - írta Nicolas Sarkozy, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának elnöke a Twitteren.

A Le Monde című napilap elemzése szerint annak ellenére, hogy a kormány elismerte saját gyengeségét azzal, hogy erőhöz folyamodott, politikailag nem sokat kockáztatott, miután a felmérések szerint a franciák több mint hatvan százaléka támogatja a reformot, s a baloldali szavazók 58 százaléka is mellette foglalt állást.

A kétszáz javaslatból álló reformcsomagot a szenátus tavasszal fogja megvitatni. A programnak a baloldali képviselők és a szakszervezetek által legvitatottabb pontja a vasárnapi nyitva tartás bővítése.

Az eddigi öt helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva az üzletek. Az engedélyezett napokat az önkormányzat jelöli ki, az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap.

Az úgynevezett turisztikai és kereskedelmi övezetekben - amelyeket viszont a kormány határoz meg - a nyitva tartásnak ezentúl nincsenek korlátai vasárnap, hétközben pedig éjfélig van rá lehetőség. Az itt dolgozóknak hétvégén és este 9 óra után dupla fizetés jár, az esti hazafele való közlekedést és a munkavállalók gyermekeire való vigyázás költségét pedig a munkáltató köteles fedezni.

A szöveg az igazságügyi szektorban szigorúan szabályozott foglalkozási ágak (közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók) liberalizációját is kezdeményezi. A brit és a német modellt követve a reform megnyitja a piac előtt a jelenleg szigorúan szabályozott belföldi távolsági buszközlekedést, amelynek járatain fele annyiba kerülhetne egy jegy, mint a vonatokon. A liberalizálással a piacra belépő magáncégek új járatokat indíthatnának, elsősorban azokon a vonalakon, ahol jelenleg csak vasúti közlekedés működik, ezzel a törvénytervezet szerint legalább 10 ezer munkahely is létrejönne, s egy év alatt 5 millióval nőne a busszal közlekedők száma.

A Franciaországban dolgozó, illetve az országon áthaladó külföldi teherautó-sofőröknek pedig ezentúl az őket foglalkoztató külföldi vállalkozás a franciaországi átlagbért lesz köteles megfizetni, amely egy francia kamionos esetében nettó 2600 euró.