A két hónapja beiktatott, Isa Mustafa vezette kabinetnek a hathónapos kormányválság megoldása után a gazdasági kérdésekre is mihamarabb választ kell találnia.

Pristinában egy héttel ezelőtt több mint százan sérültek meg egy kormányellenes tüntetés során, amelyen az utcára vonulók egy szerb kisebbségi miniszter távozását, valamint a trepcai bányakomplexum átvételét követelték. Politikai elemzők szerint viszont a két említett ügy csak az "utolsó csepp volt a pohárban", a koszovóiak a leginkább az ország rossz gazdasági helyzete és a kilátástalanság miatt elégedetlenek. A tüntetések mellett az egyre nagyobb mértékű elvándorlás okoz problémát a kormánynak. A Mustafa-kabinet a helyzet stabilizálódását várja a tartozások eltörlésétől.

Avdullah Hoti koszovói pénzügyminiszter csütörtökön úgy fogalmazott: a 2008-as év vízválasztó volt Koszovó életében, akkor kiáltotta ki függetlenségét és akkor fogadták el az új alkotmányt is. Ezért a 2008-as esztendővel egy korszakot is le lehet zárni, az azt követő időszakban pedig a jövőre lehet koncentrálni. A tartozások eltörlése ezért az 1999 és 2008. december 31. között felhalmozott tartozásokra vonatkozna. (Az 1999-es év szintén fontos volt Szerbia egykori, főleg albánok lakta tartományának életében, akkor zárult le ugyanis a szerb-koszovói konfliktus.)

A pristinai kormány most felállított egy testületet, amely a tartozásokat hivatott felmérni, és egy hónapon belül közli majd, mekkora a hátralékok mértéke. A pénzügyi tárca vezetője azt is hozzátette: felmérik annak lehetőségét is, hogy a 2009 óta felhalmozott adósságok kamatait is eltöröljék, ezzel is megkönnyítve a gazdasági élet fellendítését.

A gazdasági helyzet javulásával pedig az elvándorlás is megállítható vagy lassítható lenne. A Koha Ditore című pristinai lap hétfőn számolt be arról, hogy havonta mintegy 20 ezren hagyják el Koszovót, hogy a jobb élet reményében az Európai Unióba vándoroljanak. Mivel azonban a koszovói állampolgárok csak vízummal tudnak az EU országaiba jutni, sokan attól sem rettennek el, hogy illegálisan keljenek át a határon.

A magyar hatóságok beszámolója szerint tavaly a korábbi évhez képest jelentősen nőtt a Magyarország déli határszakaszát elérő migránsok száma, és több mint kétszeresére nőtt a menedékkérők száma. Az adatokat ismertetve elmondta, az elmúlt évben 43 ezren kértek menedékjogot Magyarországon, két évvel ezelőtt 2157-en. Hangsúlyozta, a Magyarországon nemzetközi védelemért folyamodók jelentős hányada nem üldöztetés elől menekül, hanem általában a saját országukban tapasztalható gazdasági nehézségek miatt indul útnak.

Az európai országok közül Koszovóban a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a teljes munkaképes korú lakosság körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Az 1,8 milliós balkáni országban a becslések szerint mintegy félmillióan tengődnek a szegénységi küszöb alatt, azaz legfeljebb napi 1,72 euróból (535 forint) kell megélniük.

Koszovó a legfiatalabb európai állam, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, ezt azonban hiába ismeri el a világ több mint 100 országa, Szerbia nem akarja tudomásul venni, ahogyan Oroszország, Kína és öt uniós tagállam (Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Görögország, Románia) szerint sem önálló ország Koszovó.