"Az álláskeresők a készségeik, képességeik és a tapasztalataik alapján jelentkeznek egy-egy pozícióra, a munkaadók vezetői szintjén pedig az a jellemző, hogy a vállalathoz illő személyiséget keresik. Jó hír, hogy a közel tízéves személyzeti tanácsadói pályafutásom alatt jelöltet nemi hovatartozása miatt nem utasítottak el, és az is, hogy egyre több helyen alapelv a kiválasztásban a diverzitás" - jelentette ki Sámson Dorottya.

A profession.hu karriertanácsadója elmondta: "nem ritka, hogy a nők vezetői posztokra jelentkeznek, de nem szabad elfelejtenünk, hogy nehéz helyzetben vannak a karrierépítésben, hiszen erős a társadalmi szerepvállalásuk: életük fontos része, hogy anyává válnak, ezáltal kiesnek a munkából. Középvezetői szinten sokkal jellemzőbb, hogy nők töltik be ezeket a pozíciókat, hiszen 32-34 éves korukra bőven el tudnak jutni odáig, hogy egy ilyen szintű lehetőséggel élni tudjanak. Gyermekvállalás után már nehezebb visszailleszkedni, más is fontossá válik az életükben, nehéz egy felsővezetői pozíciót betölteni, így nehezebb az előrejutás a ranglétrán."

"Nem arról van szó, hogy a nők nem gondolnak arra, hogy ne kerülhetnének ilyen vezető pozícióba. Általánosságban a stratégiai gondolkodásmód, a döntéshozási készség, a céltudatosság, az elhivatottság, a logikus gondolkodásmód tesz egy vezetőt jó vezetővé, emellett nagyon fontos az érzelmi intelligencia, amelynek tekintetében a nők előnyben vannak. A nők az idő és annak hiánya miatt vállalnak kevésbé felsővezetői pozíciót: képtelenség egyszerre két helyen százszázalékosan megfelelni; a családi életüket is rendben tartani és a munkában is magas beosztású pozíciót vállalni" - mondta Sámson Dorottya.

A profession.hu karriertanácsadója úgy fogalmazott: "továbbra is léteznek olyan ágazatok, amelyek a nőkhöz sokkal közelebb állnak, mint a férfiakhoz, például egy kommunikációs terület vagy a humán erőforrás területe - ezek tipikusan nőies szakmák, ahogy vannak férfiasak is."