Nagy Márton kiemelte: a nem teljesítő jelzáloghitelek esetén a hitelösszeg 60-70 százaléka megtérül, azaz a bank átlagosan egy ilyen hitel maximum 30-40 százalékát nem kapja vissza, míg a nem teljesítő járműhiteleknél a hitelezési veszteségek elérhetik a kölcsönösszeg 70-80 százalékát is. Nem is beszélve a személyi hitelekről, ahol ez az arány 90 százalék feletti.

"A gépjárműhiteleknél tehát a bank elemi érdeke, hogy a nem teljesítés veszélye esetén helyreállítsa az adós törlesztési képességét" - mondta Nagy Márton.

Kifejtette: az "átlag autóhiteleseknek" az elszámolás révén a törlesztő részletük 20-25 százalékkal csökken, a svájci jegybanki alapkamat csökkentése révén 3-5 százalékot nyernek, a svájci frank árfolyam emelkedése viszont átlagosan 25 százalékkal növelheti a törlesztő részletüket. Ezt összevetve egy átlagos adós törlesztő részlete közel változatlan maradhat - mondta.

Rámutatott ugyanakkor, hogy a hitelfelvevők veszteségei-nyereségei között jelentős szóródás lehet, lehetnek olyanok is, akiknek 25-30 százalékkal emelkedik majd a törlesztő részlete.

Nagy Márton kiemelte: azok az autóhitelesek járnak a legrosszabbul, akik 2007-2008-ban, vagyis a válság kitörése előtt vették fel az autóvásárláshoz a hitelüket.

Az ügyvezető igazgató néhány főbb számot is közölt a piacról, elmondta, hogy 370 ezer deviza fogyasztói hitelszerződés áll fenn (euró-dollár-svájci frank), ebből 250 ezer svájci frank hitelszerződés van érvényben, amiből 88 ezer a személyi kölcsön, emellett 162 ezer deviza gépjármű hitel áll fenn.

A devizahitelekből 2014 végén még mintegy 400 milliárd forintot tettek ki a svájci frank hitelek, ebből a személyi kölcsönök 80 milliárd forintra rúgtak, 320 milliárd forintot tettek ki a gépjárműhitelek - mondta Nagy Márton.