Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Nem csökkent a munkanélküliség az Európai Unióban

Az előző hónaphoz képest nem változott, de az egy évvel korábbi rátához képest mind az euróövezetben, mind az Európai Unió egészében csökkent a szezonálisan kiigazított adatok szerint a munkanélküliség októberben.

Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala pénteken közzétett jelentése szerint az euróövezetben októberben 11,5 százalék, az EU egészében pedig 10 százalék volt a munkanélküliek aránya, ugyanannyi mint szeptemberben. Tavaly októberhez képest azonban csökkent a munkanélküliség, akkor az eurózónában 11,9 százalék, az EU 28 tagállamában pedig 10,7 százalék volt az állástalanok aránya.

Az Eurostat becslése szerint az EU-ban októberben 24,413 millióan voltak állás nélkül, ebből 18,395 millióan az euróövezetben.

A legalacsonyabb októberben Németországban (4,9 százalék) és Ausztriában (5,1 százalék) volt a munkanélküliségi ráta, míg a legmagasabb Görögországban (25,9 százalék) és Spanyolországban (24 százalék). Görögországból csak augusztusi adatok állnak rendelkezésre.

Egy év alatt 22 tagországban csökkent a munkanélküliség, öt országban nőtt, egy országban, Luxemburgban pedig nem változott. A legnagyobb csökkenést Magyarország mutatta fel, ahol tavaly szeptemberhez képest 2014 szeptemberéig 10,0 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, majd Portugália és Spanyolország következik, ahol 15,6 százalékról 13,4 százalékra, illetve 26 százalékról 24 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya.

Ezzel szemben Olaszországban 12,3 százalékról történelmi rekordszintre, 13,2 százalékra, Finnországban pedig 8,3 százalékról 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliség.

A KSH csütörtökön közzétett adatai szerint Magyarországon augusztus-októberben 7,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a július-szeptemberi 7,4 százalékról.

Az EU 28 tagállamában a 25 év alattiak körében 21,6 százalék, az euróövezetben pedig 23,5 százalék volt az állástalanok aránya októberben, míg egy évvel korábban még 23,3 százalékos, illetve 24 százalékos rátát regisztráltak. A 25 év alattiak helyzete Spanyolországban volt a legrosszabb, ahol 53,8 százalékos volt a munkanélküliség ebben a korosztályban, majd Görögország (49,3 százalék), Olaszország (43,3 százalék) és Horvátország (harmadik negyedévi adatok szerint 41,5 százalék) következik.

A 25 éven aluliak körében az Eurostat adatai szerint Magyarországon szeptemberben 19,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta a tavaly októberi 25,4 százalékkal szemben.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×