Infostart.hu
eur:
372.89
usd:
340.22
bux:
140085.6
2026. november 20. péntek Jolán

Az EKB folytatja a gazdaságösztönző célú monetáris ösztönzést

A monetáris ösztönzés folytatásának szükségessége mellett foglalt állást Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a csütörtöki kamatdöntő ülést követő tájékoztatón.

Az EKB a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul, 0,05 százalékon hagyta irányadó kamatát. Az EKB októberben is változatlanul hagyta, de azt megelőző ülésen, szeptember 4-én 0,15 százalékról 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatot.

A mostani bejelentést követően, annak indoklásában Mario Draghi az EKB elnöke az előző havi kamatdöntéshez hasonló megfogalmazást alkalmazott. Ismét hangsúlyozta az EKB készségét további unkonvencionális monetáris lazító eszközök igénybevételére "amennyiben annak szüksége felmerül". Rámutatott, hogy a Kormányzótanács egyöntetűen támogató álláspontot foglal el ebben a kérdésben.

Mario Draghi annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az EKB gazdaságösztönző céllal már meghozott monetáris enyhítő intézkedései meg fogják hozni a tőlük várt eredmény, mivel erősítik a monetáris transzmissziós mechanizmust és elősegítik a reálgazdaság hitelezését. Ugyanakkor rámutatott, hogy a legfrissebb makrogazdasági adatok alapján a növekedési kilátások valamelyest romlottak.

Az egyik legaggasztóbb fejleményként emelte ki Mario Draghi a döntés indoklásában az euróövezeti országok egymástól eltérően alakuló gazdasági ciklusát, valamint - a korábbiakhoz hasonlóan - a fogyasztói árindexnek EKB inflációs céljától elmaradó alakulását.

Rámutatott, hogy az euróövezeti infláció októberben 0,4 százalékra emelkedett ugyan, de továbbra is messze elmarad a két százalék alatti céltól. Kifejtette, hogy az EKB véleménye szerint a monetáris lazító eszközök támogatják az inflációs várakozások beteljesülését és hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztói árak alakulása idővel elérje az inflációs célt.

Az elkövetkező néhány hónapban az infláció a jelenlegi szint közelében marad - mondta, jelezte azonban, hogy az EKB intézkedéseinek közvetlen hatásaként 2015-ben és 2016-ban már fokozatos növekedésnek indul.

Mario Draghi a mostani tájékoztatón is elismételte a korábban rendszeresen alkalmazott megfogalmazást, miszerint az EKB döntéseiben "szoros figyelemmel követi az árak alakulását".

Mario Draghi rámutatott, hogy az EKB az elmúlt hónapban megkezdte fedezett kötvények és eszközalapú értékpapírok vásárlását, amit legalább két éven át kíván folytatni. Ennek eredményeként a tervek szerint a célzott hosszú lejáratú refinanszírozási műveletekkel együtt az EKB mérlegfőösszege "a 2012-es szintre emelkedik" (ami a jelenlegihez képest, mintegy ezer milliárd eurós többletet jelent).
Az 2012-es EKB-mérlegének alakulására tett említését követően az euró árfolyama 1,25 dollár feletti szintről 1,2395 dollárra gyengült, amire 2012 augusztusában volt utoljára példa.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×