Megjegyezte: a gazdasági válság nemcsak a munkahelyek mennyiségét, a foglalkoztatási kilátást rontotta az unióban, hanem a munkahelyek minőségét is, a növekvő bizonytalanság, az alacsony fizetések, a romló munkakörülmények pedig hozzájárultak a munkahelyi stressz növekedéséhez, ami az elmúlt években az első számú kockázati tényezővé vált a munkaügyi egészségügyben.

Andor László kiemelte, hogy a munkahelyi stressz kihat a dolgozói teljesítményre, gyakran eredményezi a munkából való hiányzást, hosszú távon jelentős egészségügyi problémához vezethet.

A biztos felhívta a figyelmet arra, több tanulmány is alátámasztja, hogy a pszicho-kockázatok és a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése a társadalomnak és a gazdaságnak jelentős költséget jelent, évente megközelíti a 240 milliárd eurót. Ezen összeg kevesebb mint felét teszik ki a közvetlen költségek, például az orvosi kezelés, 136 milliárd euró pedig a kieső termelésből adódik.

Az Eurobarométer adataira hivatkozva Andor László elmondta: a munkavállalók számára a stressz jelenti a legfőbb munkavédelmi kockázatot, és az egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz Magyarországon évente átlagosan 440 milliárd forint veszteséget jelent, ez az oka a kieső munkanapok több mint felének.

Andor László szerint fel kell ismerni, hogy a pszicho-szociális kockázatok megelőzhetőek, ehhez az Európai Unió jogszabályokkal, stratégiákkal és forrásokkal járul hozzá.

Az Európai Unió az 1990-es években indította el a munkahelyi védelem szabályozását az egységes piac kialakulásával. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése magában hordozza azt, hogy a dolgozók megfelelő védelemben részesüljenek. Az EU-ban 217 millió aktív munkavállaló dolgozik, ezért racionális, hogy egységes szabályozás gondoskodjon róluk, alapszinten ezt biztosítják az unió jogszabályai - mondta az EU-biztos.