Emlékeztetnek, hogy a jegybank adatai szerint az idén az első félévben az adósságok levonása után már 11 százalékkal több pénze maradt a lakosságnak, mint egy évvel korábban, és ez a kedvező folyamat a lakossági hitelek rendezését, illetve a kormányzati energiaár-csökkentéseket követően tovább gyorsulhat. Noha ezek az intézkedések növelik a háztartások jövedelmét, várakozások szerint a fogyasztási/megtakarítási döntéseknél az óvatossági megfontolások továbbra is erősek, így a megtakarítási ráta is magas maradhat - áll a bank közleményében.

Az UniCredit több mint 1300 ügyfél megkérdezésével készült országos, nem reprezentatív felmérése alapján a lakossági ügyfélkör a befektetéseiben elsősorban a biztonságra törekszik, még nagyobb hozam reményében sem szívesen vállal kockázatot: a lakossági ügyfelek 84 százaléka, a prémium ügyfélkör 73 százaléka számára ez a legfontosabb kritérium megtakarításuk elhelyezése során.

A leggyakoribb megtakarítási forma továbbra is a bankbetét (90 százalékban szerepel a megtakarítási eszközök között), a második helyen a befektetési alapok, részvények, értékpapírok állnak (76 százalék), harmadik helyen az ingatlan és a készpénz (62 százalék). A kamatcsökkentési periódussal, illetve kifejezetten a lakosságnak kínált termékkel az állampapírok is teret nyertek: immár minden második prémium ügyfél fektet kincstárjegyekbe, illetve államkötvénybe, e papírok állománya a teljes lakossági portfólióban több mint 45 százalékkal nőtt egy év alatt az UniCredit Bank adatai alapján.

A megtakarításoknál a lakossági ügyfelek a rendszerességre törekszenek: 57 százalékuk hónap elején vagy végén tesz félre kisebb-nagyobb összegeket. A prémium ügyfeleknek csak 43 százaléka rendszeres havi megtakarító, több mint harmaduk egy-egy nagyobb összeg beérkezésekor köt le vagy fektet be pénzt. A lakossági ügyfelek 62 százaléka havonta húszezer forintnál kevesebbet, ezen belül 17 százalékuk ötezer forintnál is kevesebbet tesz félre - derült ki a kutatásból.

Az UniCredit kutatása szerint a lakossági ügyfelek 60 százaléka nem vár változást anyagi helyzetében, vagy nem tudja pontosan azt megítélni a következő egy évre vonatkozóan, ugyanakkor a pozitív trendet támasztja alá, hogy több mint 30 százalékuk javulást vár pénzügyi helyzetét illetően.