Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál

Szijjártó: Magyarország sokat merít a német példából

A magyar-német kapcsolatok mindig, de különösen a rendszerváltoztatás óta kiválóak, és Magyarország politikai-gazdasági berendezkedése tekintetében számos esetben példaként tekintett Németországra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) rendezvényén csütörtökön Budapesten.

Kiemelte, a kamara évente elkészíti konjunktúra jelentését, amelyből Magyarország sokat tanul a gazdasági környezet állapotáról, és a magyar gazdaságpolitika fontos iránytűként használja. Hozzátette, hogy a 2010 óta hozott, Magyarország megújítását célzó stratégiai döntéseknél is sokszor támaszkodtunk német példákra.

A külügyminiszter szerint abban is nagy szerepük van az itt befektető német vállalatoknak, hogy a magyar gazdaság az idén tartós növekedési pályára áll, Németország ugyanis a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, az összes itt lévő működőtőke egynegyedét adja, ami körülbelül 20 milliárd euró.

Magyarországon 6000 német vállalat 300 ezer embernek ad munkát. A külkereskedelmi forgalom 25 százalékát Németországgal bonyolítja le Magyarország, a teljes magyar exportnak 26 százaléka irányul Németországba, és a kivitel az idei az első fél évben 14 százalékkal nőtt - sorolta a miniszter.

A DUIHK konjunktúrajelentéséből kiemelte, hogy a német vállalatok 27 százaléka a tavalyinál több beruházást tervez az idén, 29 százalékuk a létszámot is bővíti, s ezek az arányok a feldolgozóiparban és az exportorientált ágazatokban még magasabbak.

Szijjártó Péter előadásában ismertette a magyar külgazdasági stratégia három fő célkitűzését. E szerint Magyarország azt szeretné elérni, hogy az Európai Unión belül itt legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez, uniós összevetésben Magyarországon legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez képest, továbbá közép-európai összevetésben itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen működőtőke.

A miniszter szólt arról is, hogy a beruházásokhoz szükséges megfelelő munkaerő-utánpótlás érdekében Magyarország az elmúlt években német mintájú szakképzést vezetett be. Ismertette, hogy az új hétéves uniós költségvetési ciklusban a kormány 50 milliárd forintot szán mintegy 7 ezer tanműhely létesítésre.

Szintén az új uniós ciklusban a kormány 706 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre és innovációra, összhangban azokkal a stratégiai célkitűzésekkel, hogy Magyarország európai termelési központ legyen, illetve, hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs potenciált vonzzon.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a kormány folytatja a stratégiai együttműködési megállapodások sorát. Hozzátette, hogy eddig 9 német vállalattal kötöttek ilyet.

A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a DUIHK és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). A megállapodás a magyar-német gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését célozza. Egyebek közt a magyarországi német tulajdonú vállalatok termelő és fejlesztő tevékenységének bővítésével, továbbá a magyar beszállítói hányaduk erősítésével.

Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×