2011 nyarára nyúlik vissza ez az ügy, amikor a luxemburgi bíróság kimondta: ellentétes az uniós joggal az a 2008 óta érvényben lévő magyar szabály, miszerint nem igénylehető vissza az áfa azok után a számlák után, amelyeket a vállalkozás még nem fizetett ki. A jogszabályt módosították, de az érintett cégek semmilyen kárpótlást nem kaptak azért, mert jóval később kapták vissza csak az érintett áfa összegét. Emiatt perelt az elektronikai autóalkatrészeket gyártó Delphi Kft, és a luxembourgi testület szerint neki van igaza.

Az RSM-DTM adómenedzsere azt mondta: egyelőre kevés információ áll rendelkezésre: nem tudni, hogy polgári peres úton, vagy közigazgatási eljárásban követelhetik az érintett cégek a késedelmi kamatot. Fekete Zoltán Titusz szerint az is kérdés, hogy tényleg volt-e a visszatartott áfa miatt tényleges kára az adózónak.

"Az, aki késedelmi kamatot követel az államtól, az úgy tűnik, be kell, hogy bizonyítsa: tényleg kára származott". A szakértő szerint, "kérdés, hogy a bizonyításban elég-e arra hivatkozni, hogy az EU-ítélet 2011-ben elmarasztalta Magyarországot és a hazai jogalkotás - igazodva az uniós ítélethez - megváltoztatta a törvényi rendelkezést, és megengedte a korábban tiltott tételeknek is a visszaigényelhetőségét".

Pedig elvileg a többi érintett cég vezetőinek, vagy könyvelőjének is felcsillanhatott a szeme, amikor a mostani végzést olvasta, egyes becslések szerint az elmaradt áfa után járó késedelmi kamat akár milliárdokra is rúghat. A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-nek adott válasza azonban minden bizonnyal lehűtötte a kedélyeket. Eszerint az Európai Bíróság tagállami hatáskörbe utalta a késedelmi kamatról való rendelkezést, vagyis magyar bíróságnak kell döntenie a késedelmi kamat kifizetésének mértékéről és feltételeiről is. Mindez azt jelenti, hogy perelni kell ezért.