Infostart.hu
eur:
365.22
usd:
320.89
bux:
151546.93
2026. szeptember 25. péntek Eufrozina, Kende

Az államháztartás központi alrendszerének első hat havi hiánya 813,7 milliárd forint

Az államháztartás központi alrendszerének első hat havi hiánya 813,7 milliárd forint volt, az éves előirányzat 82,6 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn.

Ezen belül a központi költségvetés 965,9 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 114,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 37,7 milliárd forintos szufficittel zártak.

A végleges számok megegyeznek az előzetes adatokkal.

Tavaly az első félévben az államháztartás központi alrendszerének deficitje 721,7 milliárd forint volt, az előzetes teljesítés 77,7 százaléka.

Az NGM közlése szerint a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány mértéke nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka.

A központi költségvetés január-júniusi bevétele az előző év azonos időszakához képest mintegy 429 milliárd forinttal több, 5016,8 milliárd forint lett.

A bevételeket növelték a társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték és a személyi jövedelemadó előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei.

A központi költségvetés ez év első hat havi kiadásai közel 481 milliárd forinttal voltak magasabbak mint az elmúlt év azonos időszakában, és 5982,7 milliárd forintra rúgtak.

A kiadások növekedése elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a szociálpolitikai menetdíj-támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai - ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is -, a társadalmi önszerveződések támogatásai, az egyéb kiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.

A kamatkiadások 2014. január-június hónapban 680,1 milliárd forintot tettek ki, 43,1 milliárd forinttal többet, mint az előző év azonos időszakában, a kamatbevételek pedig 125,3 milliárd forintos szintet értek el, 66,0 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás 554,8 milliárd forint volt, ez 22,9 milliárd forinttal kevesebb az előző év azonos időszakinál, a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása miatt.

A társadalombiztosítási alapok 2014. első félévi 114,5 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 75,7 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 38,8 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2013. június végén az alapok együttes többlete 136,1 milliárd forint volt.

Az elkülönített állami pénzalapok idei első hat havi 37,7 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevétele 7,9 milliárd forinttal, kiadása 26,7 milliárd forinttal magasabb volt. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap start-munkaprogram kiadásai nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A központi büdzsében a társasági adóból az idei év első hat hónapjában 181,7 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az egy évvel korábbinak 119,8 százaléka. A magasabb teljesülés hátterében a 2014. évi előlegkötelezettségek bázisévinél nagyobb szintje, valamint a március havi egyszeri hitelintézeti hozzájárulás befizetése áll.

Az év első hat hónapjában az általános forgalmi adóból 1383 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 68,8 milliárd forinttal haladta meg.

A befizetések 8,9 százalékkal, míg a kiutalások 14,2 százalékkal magasabban alakultak az előző évinél. A belföldi befizetések növekedése jellemzően a kereskedelmi és a gépjármű-javítási szektorhoz köthető, azonban a feldolgozóipar befizetései is dinamikusan emelkedtek. A kiutalások növekedésének hátterében elsősorban az elmúlt év végén megélénkült export- és ipari konjunktúra áll, melynek következtében a magasabb befizetéseket magasabb kiutalások követték.

A jövedéki adóból a bevétel az év első hat hónapjában 417 milliárd forintot tett ki, az egy évvel korábbinál 6 milliárd forinttal, 1,5 százalékkal több. Az üzemanyagok után 232,7 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, 18,5 milliárd forinttal több mint tavaly.

A pénzügyi tranzakciós illeték a központi költségvetésnek az év első hat hónapjában 141,5 milliárd forint bevételt hozott, mely az előző év azonos időszakinál 72,9 milliárd forinttal több. A növekedés oka egyrészt az, hogy a 2013 januárjától hatályos új adónem után első alkalommal tavaly februárban keletkezett adófizetési kötelezettség, másrészt 2013. augusztusától az illeték mértéke nőtt, a készpénzfelvételnél eltörölték a tranzakciónként fizetendő 6000 forintos felső határt.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az idei első hat hónapban 781,1 milliárd forint volt, 835,4 milliárd forintos bruttó befizetés és 54,3 milliárd forint kiutalás egyenlegeként.

Címlapról ajánljuk

Pogátsa Zoltán: emelkedik a világ országainak eladósodottsága, de nem ez az igazi baj

A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a globális bruttó államadósság 2025-ben már a világ GDP-jének csaknem 94 százalékára emelkedett, és a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2029-re eléri a globális GDP 100 százalékát. A szervezet szerint a kormányok továbbra is túl lassan mérséklik a költségvetési hiányokat, miközben a magas kamatok és a közel-keleti konfliktusok tovább növelik a kockázatokat. A globális gazdasági folyamatokról és a magyar államadósság helyzetéről Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Orosz támadástól retteg Nyugat-Európa, északi offenzíva kezdődött - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Orosz támadástól retteg Nyugat-Európa, északi offenzíva kezdődött - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

A CIA több nyugat-európai országot is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország kereskedelmi hajókról drónokat indíthat a területük ellen, főleg a mediterrán országok vannak veszélyben. Észak-Ukrajnában az orosz hadsereg nagyobb offenzívát indított: Harkiv megyében több falu is orosz kézre került pár nap alatt. Közben az ENSZ-közgyűlés margóján a vezetők kétoldalú egyeztetések keretein belül részleges tűzszünetről tárgyaltak, de előrelépés nem történt a kérdésben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború pénteki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×