Az elnök kiemelte, hogy az agrárfejlesztési stratégia egyik legfontosabb eleme a nagyüzemek és a családi gazdaságok jelenlegi 50-50 százalékos arányának megváltoztatása a kis- és középgazdaságok javára, a 80-20 százalékos birtokpolitikai arány kialakítása. A kétharmados parlamenti többséggel megszavazott földtörvény, a földhöz jutás szabályainak szigorodása máris érezteti kedvező hatását - jelezte az elnök.

Nem elég azonban a földet megszerezni, megtartani csak eredményes gazdálkodással lehet - hangsúlyozta. Ezért szükség van az őstermelők érdekeinek védelmére, a fokozott ellenőrzésre, például az igazolványokkal visszaélők, a csalók kiszűrésére - tette hozzá.

Az agrárágazat erősödését jelzi, hogy tavaly a mezőgazdaság exportbevétele elérte a 8,1 milliárd eurót, ami az összes kivitel értékének 10 százalékát tette ki. A keleti nyitás politikájának eredményeként a kivitel dinamikája az idén tovább növekszik - hívta fel a figyelmet az elnök.

A következő évek legfontosabb feladatai között az öntözött termőterület növelését, gazdabarát bankrendszer kialakítását, a feldolgozóiparban a gazdák tulajdonhoz jutását és a termelésben, feldolgozásban, értékesítésben a gazdák összefogását, az együttműködések megszervezését jelölte meg Jakab István.

A közgyűlésen Kis Miklós Zsolt, a miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkára arról beszélt, hogy a 2010 előtti időszakban a hibás agrárpolitika következtében a vidék magára maradt, falvak sora kiürült, a fiatalok elvándoroltak, és ennek a helyzetnek a megváltoztatásához jogszabályok tömegét kellett meghozni. Az intézkedések közé tartozott a gazdák érdekképviselete érdekében a kamarai rendszer újjáépítése, a szervezet szolgáltatói oldalának megerősítése, és a fiatal gazdák helyzetbe hozása.