Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Bevásárolt a magyar állam

MOL, Eon, Főgáz, Rába, Antenna Hungária, hogy csak a legnagyobbakat soroljuk fel azon tranzakciók közül, amelyeknél a magyar állam volt a vásárló. Az elmúlt 4 évben 800 milliárd forint feletti összeget költöttek ilyen célra. Az InfoRádió összegyűjtötte, milyen cégfelvásárlások voltak az elmúlt 4 évben, az Orbán-kormány idején.

Az Orbán-kormány 2010-es júniusi megalakulása után viszonylag hamar megjelent az a kormányzati törekvés, hogy az állam általa stratégiainak minősített ágazatokban vállalatokat, vagy vállalatrészeket vásárol majd meg. Az elsők között volt az értékben legnagyobb tranzakció még 2011-ben, a MOL 21,2 százalékos részvénypakettjének megvásárlása az orosz Surgutnyeftegaztól. A részvénycsomagot mintegy 500 milliárd forintért vásárolta meg a magyar állam.

A második legnagyobb tranzakció az Eon földgáz üzletágának megvásárlása, amely 280 milliárd forintba került, igaz, itt nem a teljes összeget fizette az állam saját zsebből, más forrásokat, így hitelt is felvett a Magyar Villamos Művek az ellenérték kiegyenlítéséhez. Az E.On megvásárlását 2012 augusztusában jelentette be a kormányfő, és rá alig több mint egy évre zárult a tranzakció. Gabler Gergely, az Erste elemzője is ezt a két tranzakciót emelte ki az elmúlt 4 évből.

Az értékben harmadik legnagyobb tranzakció lehet az Antenna Hungária megvásárlása, jelenlegi információk szerint 56 milliárd forint körüli lehet majd az ár, és várhatóan május végén kerül a magyar állam tulajdonába a földfelszíni műsorszolgáltató. Nagyságrendben hasonló a Főgáz megvásárlása. Az állam a német RWE-től vette meg a főgáz kisebbségi 49,83 százalékos részvénycsomagját, 41 milliárd forintért, de azóta már a főváros a maga 51 százalékát is felajánlotta megvételre.

2012-ben zárult le a 2011 őszén indított Rába megvásárlási tranzakció, ez 10 milliárd forint alatti összegű volt, az állam előbb a fő tulajdonostól vett részvényeket, majd többségi tulajdonosként a közkézhányadon lévő részvényekre felvásárlási ajánlatot tett.

A nagyobb vállalatokon kívül volt néhány kisebb értékű tranzakció is. Így például többségi tulajdonos lett ebben a kormányzati ciklusban az állam a Mahart Passnave-ban, felvásárolta az informatikai tevékenységet végző Idomsoftot, ahogy nemrég a Welt 2000 kft-től az Emir nevű szoftvert is.

És épp most a választások előtt alig egy héttel 4,7 milliárd forintért szerezte vissza az állam a felbecsülhetetlen értékűnek tartott ókori eredetű Seuso-kincs 7 darabját.

Hanganyag: Panulin Ildikó

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×